Tényleg létezik bajusz-stressz a macskáknál? Íme a válasz

A macskák bajsza nemcsak dekoratív, hanem funkcionális szerepet is betölt az életükben. Ez a fontos érzékszerv több szituációban is segíti a cicákat, és az apró változásokat is képes regisztrálni. Így nem tűnik messzemenő feltételezésnek, hogy létezik a „bajusz-stressz”. A tudomány válaszolja meg, valós probléma-e.

A stressz negatív következményeiről az emberek világában is sokat hallunk, a testi-lelki egyensúly fontossága pedig kétségbevonhatatlan. De ne felejtsük el, hogy nem csak mi élünk át stresszt, hanem kedvenceink is találkozhatnak feszültségkeltő helyzetekkel. A túlzott idegeskedés pedig náluk is járhat egészségügyi problémákkal. Így fontos, hogy amit tudunk, tegyünk meg a stresszmentes környezet megteremtése érdekében! A bajusz-stressz is ebbe a kérdéskörbe tartozik, de nem tudni pontosan, hogy milyen mértékben. Viszonylag kevés tanulmány született a jelenség vizsgálatára, ezért felmerül a kérdés, hogy létezik-e, és ha igen, tényleg olyan nehézségekkel jár-e, mint ahogyan azt az interneten olvashatjuk?

A macskák bajsza fontos szerepet tölt be az életükben.

Miért fontos a macskák bajsza?

A macskák bajsza segíti őket a tájékozódásban, ezt pedig az érzékszerv felépítésének köszönhetik. Bajszuk szőrtüszője idegvégződésekkel van tele, a szálak végén pedig egy proprioceptor nevű idegvégződés helyezkedik el, ami a helyzetet és mozgást érzékeli. Ezért nem is kérdés, hogy a cicák „antennái” nagyon érzékenyek minden apró mozzanatra, ami körülöttük történik. Képesek érezni a levegő vibrációit, sőt a közeli látásban is segíti őket. Be tudják mérni vele a környező tárgyak pozícióját, így nyújt nekik támogatást az éjszakai tájékozódásban.

Mi a bajusz-stressz?

A fogalom viszonylag új keletű, és elég megosztó a szakemberek körében. A macskák érzékeny bajsza a kiindulópont. Úgy tartják, hogy a folyamatos ingeráradat, amit a macska kap a magas peremű tányérból való étkezés során, „kifárasztja” a cica bajszán lévő érzékelőket, és végső soron stresszeli az állatot. Ez logikusan hangzik, és hétköznapi megfigyelések alapján még bizonyítható is.

A macska éhes, ételt kér, de amikor megkapja, nem eszik a táljából, vagy éppen kihalássza a mancsával az élelmet, és a földről eszi meg. Ha ezeket tapasztaljuk kedvencünkön, akkor elgondolkodhatunk egy alacsonyabb peremű (vagy perem nélküli) tálka beszerzésén, mert a fent felsorolt viselkedéseket a bajusz-stressznek szokták tulajdonítani. Ennek ellenére ha nem eszik kedvencünk, bizonyosodjunk meg róla, hogy nincs egészségügyi problémája. Ehhez vigyük el állatorvoshoz!

Ha nem eszik a cicánk, pedig előtte van az étel, lehet, hogy zavarja a tányér pereme.

Bajusz-stressz tanulmánya

A tanulmány 38 macska étkezési szokásait értékelte ki, a következők szerint. Ötperces étkezési alkalmakat kellett a gazdiknak lefilmezni, és a kutatók azt nézték, hogy mennyit és meddig ettek a cicák, illetve mennyi ételt ejtettek ki a tányérból. A kezdetén 12 órán keresztül kellett éhesen tartani a kedvenceket, majd normál peremű tálból adtak nekik ételt. Ezután hét napig a „bajuszbarát” tányérokból kapták a napi betevőt, végül pedig szintén 12 órás koplalás után a szokásos étküket kapták az alacsony peremű (bajuszbarát) tálkából. Az utolsó teszt, amit végeztek, az a macskák preferenciájára vonatkozott. Azt vizsgálták, hogyha mindkét tálban ugyanaz az étel van, és egyszerre adják oda a kedvenceknek, vajon melyiket választják.

A videókon látottak és a gazdák elmondása alapján azt a konklúziót vonták le, hogy a macskák nem ettek többet, illetve nem ejtettek ki kevesebb ételt a táljukból, amikor bajuszbarát tányérokat használtak. De a tanulmánynak megvannak a saját limitációi. Kevés macskán tesztelték a hipotézisüket, illetve a macskák naponta többször esznek, keveset. Így az, hogy a magas pereműből és a „bajuszbarát” tálból fogyasztott étel mennyisége nem különbözik szignifikánsan, lehet, hogy csak a gyomruk kapacitásától függött.

Lehet, hogy kedvencünk jobban fogja élvezni az étkezést, ha alacsony peremű tányérból ehet.

Amikor választás elé állították a résztvevő cicákat, sokan a „bajuszbarát” alternatívát választották. Így elképzelhető, hogy zavarja őket a folyamatos kontaktus étkezés közben.

Bár a tudomány még nem bizonyította be a bajusz-stressz létezését, nem árthat, ha alacsonyabb peremű tálkákból adunk ételt kedvencünknek. Ha van is ilyen jelenség, ezzel elkerülhetjük a fölösleges stresszt cicánk életében.