Fontos összefüggést találtak a tudósok a macskákat érintő demencia, valamint az embereket érintő betegség között. Friss tanulmányukból kiderül, miként válhat ez a hasznunkra.

hirdetés

Miként az index.hu is beszámol róla, az Edinburgh-i Egyetemen végzett vizsgálatok során 25 elhunyt, egykor demens macska agyát vizsgálták. A mikroszkopikus képeken az úgynevezett amyloid-béta fehérje felhalmozódást tapasztaltak, ugyanazt, amelyet az Alzheimer-kórban szenvedő embereknél. Ez a fehérje az agysejtek közötti kapcsolatteremtést nehezíti meg, ezáltal lassítva az agyműködést, kognitív zavarokat okozva.

A demencia markánsabb tünetei már az állapot előrehaladtával, általában idősebb korban jelentkeznek

Az, hogy az állatoknál is hasonló folyamatok zajlanak le, mint az embereknél, minden esetben segíthet az adott probléma megoldásának megtalálásában. Az Alzheimer-kór esetében ez azért kiemelten fontos, mert az emberi érintettség esetében, a kezdeti általános tünetek miatt – mint az emlékezet enyhe tompulása, vagy a problémamegoldó készség romlása, amelyek még nem olyan markánsak, hogy komoly aggodalomra adjanak okot – többnyire már túl későn ismerik fel a kórt, így az orvosok nem tudnak hatékonyan közbeavatkozni a folyamat megállítása vagy lassítása érdekében.

Az Alzheimer-kór esetében lehet örökletes az érintettség, de kialakulhat úgy is, hogy nincs demens felmenő a családban. A kialakulás kockázata csökkenthető az egészséges életmód általános szabályainak betartásával, mint a változatos, tápanyagdús étkezés, az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellőzése, a rendszeres sportolás, továbbá a koleszterinszint és a vérnyomás rendszeres ellenőriztetése.

A macskák esetében a túl sok nyávogás, de az alom mellé piszkítás is intő jel lehet

Mi utal demenciára a macskák esetében?

Miként a vizsgálatból is kiviláglik, és ahogy arról már korábban beszámoltunk, a demencia érintheti kedvenceinket is. A kognitív diszfunkció szindróma (amit a közérthetőség végett demenciaként jelölünk) ahogy az embereknél, úgy a macskák esetében is lassan kialakuló folyamat, kezdetben kevésbé markáns tünetekkel. Jellemzően az állat 10 éves kora felett válnak egyértelművé az aggasztó jelek, mint:

• a mozgás terén tapasztalt dezorientáció, illetve az aktivitás megváltozása;
• a másokkal való interakciók milyenségének megváltozása;
• az alvási-ébrenléti ciklus megváltozása;
• az ürítési szokások megváltozása, például az almon kívüli piszkítás;
• a nyugtalanság és a szorongás jelei;
• a fokozott ingerlékenység;
• a korábbi szabályok figyelmen kívül hagyása;
• tanulási nehézség vagy képtelenség;
• az ismert útvonalakon való tévelygés;
• az étvágytalanság;
• a fokozott vokalizáció, azaz több, erőteljesebb nyávogás.

Az ezirányú vizsgálatok szerint a 11 és 14 év közötti macskák egyharmada, míg a 15 esztendőnél idősebb állatoknak már a fele mutat egy vagy több tünetet a felsoroltak közül.

Gyanú esetén fontos mielőbb kivizsgáltatni a macskát

Megelőzhető-e a demencia a macskák esetében?

Ahogy az emberek esetében, úgy házi kedvenceinknél is szerepet játszik a genetika az állapot kialakulásában. A megelőzés tekintetében a macskák esetében is fontos az egészséges életmód, kiemelt figyelmet fordítva a megfelelő étrend, valamint az elegendő fizikai és szellemi stimuláció biztosítására.

Amennyiben pedig kedvenceden gyanús jeleket tapasztalsz, ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni vele. A kezelés részeként gyógyszert, speciális étrendet, táplálékkiegészítőket, valamint viselkedésterápiát is ajánlhat az állatorvos, amelyek segíthetnek lassítani a folyamatot, ezzel mind tovább megőrizve cicád aktuális szellemi állapotát.

hirdetés