Óriási felfedezés a rákkutatásban: hatalmas a párhuzam a macskák és az emberek között
Közzétéve: 2026. 03. 05. 06:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 3 perc olvasásKözzétéve: 2026. 03. 05. 06:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 3 perc olvasás
A házi macskák daganatos megbetegedéseiről készült első részletes genetikai térkép feltűnő hasonlóságokat mutat az emberi ráktípusokkal, ami új kezelési lehetőségek felfedezéséhez vezethet mindkét faj esetében.
A rák a macskák megbetegedésének és elhullásának egyik fő oka, ugyanakkor nagyon keveset tudunk arról, hogyan alakul ki. Az új kutatásban a tudósok közel 500 házi macska daganatából származó DNS-t elemeztek ki, mely folyamat során kulcsfontosságú genetikai mutációkat azonosítottak. A következőkből megtudhatod, hogy a macskák rákkutatása miért és hogyan segíthet az emberek esetében is a daganatos megbetegedések kezelésében.

Míg a kutyák esetében széles körű rákkutatások folytak, a macskák eddig viszonylag feltáratlan területnek számítottak. A Cambridge-ben működő Wellcome Sanger Institute által vezetett nemzetközi kutatócsoport mintegy 1000, 13 különböző macskarák-típushoz kapcsolódó gént vizsgált meg. Azt találták, hogy a macskák daganatait előidéző gének közül sok az embereknél is jelen van, ami arra utal, hogy a két faj alapvető biológiai folyamatai hasonlóak a daganatok növekedése és terjedése szempontjából.
A kutatók szerint a házi macska kulcsfontosságú lehet bizonyos emlőráktípusok – például a tripla negatív emlőrák – megértésében. Az emlőrákos esetek körülbelül 15%-a tartozik ebbe a kategóriába. A macskáknál ez az altípus gyakoribb, mint az embereknél, ami lehetőséget ad a tudósoknak több minta vizsgálatára, és új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezető nyomokra bukkanhatnak.

„Ez megerősíti, hogy a házi macska nem csupán szeretett háziállat, hanem létfontosságú partner a rák elleni küzdelemben. Most egy olyan szakasz felé haladunk, ahol már nem csupán a fajt vagy akár egy adott daganattípust kezelünk, hanem a konkrét mutációt. Felhasználhatjuk az embereknél szerzett ismereteket, és átültethetjük macskákra, illetve fordítva is. Ezeket már nem különálló problémáknak tekintjük, hanem közös biológiai kihívásnak” – mondta Latasha Ludwig, a tanulmány társszerzője.
A rákot gyakran genetikai változások – például mutációk, szabályozási zavarok vagy rendellenes génkifejeződés – okozzák. A leggyakrabban mutálódott macskagén a TP53 volt, amely az összes vizsgált daganat 33%-ában mutációt mutatott. Egy másik, embereken végzett kutatásban ugyanez a gén az összes emberi daganat 34%-ában volt érintett.
A macskák daganatainak tanulmányozása azért is különösen értékes az emberi rák megértése szempontjából, mert a macskák hasonló környezeti hatásoknak vannak kitéve, mint az emberek – ellentétben például az egerekkel, amelyeket gyakran használnak biomedikai kutatásban. Számos, az emberhez hasonló betegségben is szenvednek, ami alátámasztja, hogy a két faj bizonyos alapvető betegségmechanizmusokat is megoszt
Az emlőrákkal kapcsolatos hasonlóságok a macskák és az emberek között a kutatók szerint a legizgalmasabb eredmények közé tartoztak, ugyanis a macskák emlőkarcinómái hírhedten agresszív lefolyásúak. A közelmúlt kutatásai hét olyan meghatározó gént azonosítottak, amelyek mutációja kiváltja a betegség kialakulását. Ezek közül a leggyakoribb az FBXW7, amely a vizsgált macskadaganatok több mint felében megváltozott. Ez az eredmény összhangban áll az emberi klinikai adatokkal, amelyek szerint az FBXW7 gén mutációja emlőrák esetén általában rosszabb prognózissal társul.
A kutatás azt is kimutatta, hogy bizonyos kemoterápiás kezelések nagyobb hatékonyságot mutattak az FBXW7-mutációt hordozó macskadaganatokkal szemben. Bár ezeket az eredményeket laboratóriumi szövettenyészetekben figyelték meg, és további vizsgálatok szükségesek, ígéretes terápiás stratégiára utalnak, amely a jövőben mind a macskák, mind az emlőrákkal küzdő emberek javát szolgálhatja.

A kutatás továbbá párhuzamokat tárt fel a vérképző rendszer, a csontok, a tüdő, a bőr, a gyomor-bélrendszer és a központi idegrendszer daganatai esetében is az emberi mutációkkal. Egy nagyon érdekes eredmény a laphámsejtes karcinómához kapcsolódik. Kimutatták, hogy sok bőrrák UV-sugárzás okozta károsodással hozható összefüggésbe, ami hasonló ahhoz, amit az emberi bőrrák különböző típusaiban is látunk. Ez is a közös környezetünk szerepére utal.
A tanulmány tovább erősíti az úgynevezett „One Health” koncepciót, vagyis azt az elképzelést, hogy az állatorvoslás és a humán orvoslás közötti kétirányú adatáramlás felgyorsíthatja a gyógyítás fejlődését mindkét területen.
Kövess minket!
facebook instagramKapcsolódó cikkek