Az állatok anatómiája, vagyis a zootómia egy hatalmas tudományág, amit képtelenség lenne feldolgozni egyetlen cikkben. Azonban jelen írással nem is ez a célunk. Csupán szeretnénk, hogy egy átlagos macskatartó is tisztában legyen kedvence érzékszerveinek működésével és funkcióival. Ezek mind nagyon sokat segíthetnek egy esetleges sérülés, vagy az egyszerű, hétköznapi gondozás során.

hirdetés

A macska testfelépítéséről, belső szerveiről „ A macska anatómiája" című írásunkban részletesen olvashatsz. Ezúttal az érzékszervek, reflexek és feromonok kerülnek fókuszba.

A macska szeme és látása

A macskák szemének anatómiája hasonló az emberéhez, mivel nekik is van szaruhártyájuk, szemlencséjük és retinájuk. A macskák szemei különösen nagy szemgödrökben helyezkednek el, ami lehetővé teszi számukra, hogy a látásuk még erősebb legyen.

A retinájukban található egy vékony sejtréteg, a tapetum lucidum, amely visszaveri a fényt a szembe. Ez, valamint a pupillák rendkívüli mértékű kitágulási képessége és a nagy számú csapsejt biztosítja, hogy a macskák kiválóan látnak gyenge fényviszonyok között is. Kevesebb pálcikasejtjük van azonban, amelyek a színérzékelésért felelősek. Doromboló barátaink a szakértők szerint ezért leginkább a kék, a sárga és a szürke színeket érzékelik, egyes elképzelések szerint valószínűleg még a zöldet is.

El lehet veszni a macskaszemben

A macska fülei és hallása

A macskák füle háromszög alakú, amely alak segít javítani a hallásukat, mivel összegyűjti és a hallójáratba vezeti a hanghullámokat. A középfülben két apró csont – a dobhártya és az ossiculumok – rezegnek a hanghullámok hatására, majd továbbítják a jeleket a belső fülbe. A belső fülben található vesztibuláris rendszer felelős a macskák egyensúlyának fenntartásáért. Akárcsak a kutyáknak, a macskáknak is érzékeny füleik vannak, amelyek egymástól függetlenül tudnak mozogni. Ennek a mozgékonyságnak köszönhetően a macska a testét egy irányba mozdíthatja, miközben a füleit egy másik irányba fordítja.

A cicák mindkét fülében 32 izom található, vagyis közel kétszer annyi, mint a legtöbb kutyánál. A macskák füleit elképesztő ügyességgel programozták hangcsatornázásra, vagyis hogy a prédát vagy a lehetséges fenyegetést azonnal érzékelhessék. Cirmos barátaink 48 Hz-től 85 kHz-ig terjedő skálán érzékelik a hanghullámokat, ami a kutatók szerint az egyik legszélesebb hallástartomány az emlősök között.

A fülük oldalsó alsó részén található egy kis bőrredő vagy zseb, amelyet Henry-zsebének neveznek. Funkciója ismeretlen, de feltételezhető, hogy segít a hangok szűrésében.

Ennek a cicának a fülén jól kivehető Henry-zsebe

A macska orra és szaglása

A macskák rendkívül territoriális állatok, és a szagok kiválasztása kiemelt szerepet játszik a kommunikációjukban. Úgy vélik, hogy a macskák szaglása körülbelül tizennégyszer érzékenyebb, mint az embereké. Az orrtükör (az orr bőrszerű, látható része) meglehetősen ellenálló, hogy kibírja az időnkénti durva behatásokat. Az orrtükör színe a macska genotípusától (genetikai felépítésétől) függően változik. A macska bőrének színe megegyezik a szőrének színével, de az orrtükör színét valószínűleg egy külön gén szabályozza.

Kedvenceink is rendelkeznek az úgynevezett Jacobson-szervvel, vagy más néven a vomeronazális szervvel. Ez a szerv az orrüregben helyezkedik el, bevezető nyílása a macska szájpadlásán található, közvetlenül a metszőfogak mögött. Képes a hormonokat dekódolni, amelyek megtalálhatók az állatok illatmirigyeiben és a vizeletében is. Tehát ha kedvenced egy másik macska szagát akarja elemezni, kissé kinyitja a száját, kinyújtja a nyelvét, felhúzza az orrát, és belélegezi a feromonokat. Miután kinyerte a levegőből az információkat, gyakran megesik, hogy egyszerűen úgy marad a nyelve, teljesen nélkülözve minden tudatosságot. Blep.

Kifinomult szerkezet a macskaorr

A macska nyelve és ízlelése

A macska nyelve nyálkahártyával borított, és felszínén öt különböző típusú hegyes papillát (nyelvtüskét) találunk. Ezek lehetővé teszik, hogy a macska hatékonyan tisztálkodjon, a vadonban pedig teljesen lepucolhassa a préda csontvázát. A macskák szaglása és ízlelése szorosan összekapcsolódik. A jelenlegi álláspont szerint nem érzik az édes ízeket.

Hőmérséklettűrés és hőszabályozás

Egy egészséges, felnőtt macska testhőmérséklete általában 38°C és 39°C között van. Kiscicáknál a testhőmérséklet valamivel magasabb, akár 39,5°C is lehet.

Jól láthatók a keratinból felépülő papillák

A macskák hőt takarítanak meg azzal, hogy csökkentik a bőrükbe áramló vér mennyiségét, és hőt veszítenek a szájukon keresztül történő párologtatással. Ha azonban egy macska már liheg, az általában aggasztó, ezért gondoskodni kell arról, hogy az állat minél hamarabb lehűljön. Minimális izzadásra képesek, verejtékmirigyeik főként a talppárnáikban helyezkednek el.

A macskák testhőmérséklete nem változik a nap folyamán, mivel nem rendelkeznek kifejezett cirkadián ritmussal. Ez tükrözi azt a tulajdonságukat, hogy éjjel és nappal is aktívak lehetnek.

A macska és a víz kapcsolata

A macskák testükben hatékonyan tartják vissza a vizet. Székletük viszonylag száraz, a vizeletük rendkívül koncentrált. Ezek mind segítenek számukra abban, hogy a lehető legkevesebb vizet veszítsék el. A macskák veséi annyira hatékonyak, hogy tiszta húsból álló étrenden is képesek életben maradni, kiegészítő vízfogyasztás nélkül.

Vadmacskák főként zsákmányállataikból nyerik ki a szükséges folyadékot, így ritkán isznak közvetlenül vízforrásból. Ezért nagyon hasznos a nedves és a száraz eledel körülbelül fele-fele arányban történő adása házi kedvenceink esetében. Előbbi biztosítja a folyadékot, az utóbbi pedig ledörzsöli a fogakon megtapadó plakkot, így kerülve el az ínygyulladást, majd a fogágybetegségeket. A házi macskának mindig biztosítani kell bőséggel vizet, ugyanis a nedves eledelben lévő mennyiség nem lesz neki elég!

Ha tehetjük, etessük a macskát száraz és nedves eledellel is

Feromonok

A feromon szó sokak számára elvontnak hangozhat, ami miatt a macskákat is nehezebben érthetjük meg. Ha egyszerű, köznapi nyelven szeretnénk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy kémiai üzenetek, amelyek segítségével bajuszos barátaink kapcsolatba lépnek az őket körülvevő világgal. Az illatukat csak a fajtársak érzik a vomeronazális szervük segítségével, a kis „küldeményeket” pedig a speciális mirigyeikből szabadítják fel különböző technikákkal.

A macska arca a feromonos üzenetküldés központja. Ezeknek a mirigyeknek a váladéka körülbelül 40 különböző kémiai vegyületet tartalmaz, amelyek megértését a macskák kirázzák a kiskarmukból. De található feromonmirigyek a mancsaikon, az emlők körül, a farkuknál, és a vizeltükben is. Sőt, az anális mirigyek is feromonmirigyek. A feromonmirigyekről részletesen itt olvashatsz.

A macska reflexei

A macskák tulajdonképpen tökéletes ragadozók miniatürizált testben. Csak hogy tudj mihez viszonyítani, egy oroszlán, ha egyedül indul el vadászni, 17%-os sikeraránnyal dolgozik, ami csapatban akár 30%-ra is felszökhet. Egy átlagos házi macska sikeraránya 32%, és ők ugyebár mindig egyedül ejtik el a prédát.

Amikor a macska valamihez hozzádörgöli a fejét, megjelöli a feromonjaival

Egy macska reflexe 20-70 milliszekundum, ami 1,5-szer jobb, mint a kutyáké, és még egy átlagos kígyót is lepipálnak, aminek reakcióideje 44-70 milliszekundum. Érdekesség, hogy az emberi pislogás 100-400 milliszekundum gyorsan zajlik le megszokott esetben, míg a leggyorsabb reakcióidőt, 5 milliszekundumot a szúnyoglábú légynél mérték. A macskák reakcióidejére vonatkozó elmélet szerint azért ilyen gyorsak, mert tovább és nagyobb mértékben voltak magukra utalva az élelemszerzést illetően.

A gyors reflexhez értelemszerűen sebesség is kell, de ugyanúgy hiba lenne elfeledkezni az erő jelentőségéről. Az átlagos házi macska lenyűgöző 48 kilométer/óra gyorsasággal képes futni, ami megegyezik egy átlagos kutya sebességével – de persze van ennél gyorsabb és lassabb is, hiszen az angol agár 72 kilométer/órás tempójával nehéz felvenni a versenyt. Hogy tudj mihez viszonyítani, Usain Bolt 2009-ben 100 méteren döntötte meg egyik alkalommal a világrekordot, amit 9,58 másodperc alatt futott le. A világrekord futása során a végsebessége 37,58 kilométer/óra volt, miközben a top sebessége a futás során (60-80 m) elérte a 44,72 kilométer/órát is. A világon leggyorsabban futó ember rekordját még ma is ő tartja.

hirdetés