Egészen biztosan találkoztál már mesterséges intelligencia által generált macskás tartalmakkal – maximum nem tudtad, hogy nem a valóságot látod. Ezek az alkotások gyakran olyannyira élethűek, hogy a nézőben fel sem merül, hogy nem igazi fotót vagy videót néz. Ez pedig hatással lehet az állatokról kialakított képünkre, azok megítélésére, valamint a feléjük támasztott elvárásainkra is.

hirdetés

Hogy ne a macskákkal kezdjük, elsőként a trambulinozó őzeket említjük: egy éjjeli kamera felvételén egy csapat őz sétál be az udvarba, majd ott felmásznak a trambulinra, és önfeledt ugrándozásba kezdenek. Ráadásul már több verzió is kering az interneten! Így leírva roppant valószerűtlen, azonban a mesterséges intelligencia (MI; angolul Artifical Intelligence, azaz AI, amivel gyakrabban találkozhatsz) olyannyira élethűen alkotta meg a videót, hogy könnyű bedőlni neki. Hogy miért baj ez? Az őzikék esete talán ártalmatlannak tűnik, de mégsincs rendjén, ha valaki azt hiszi, az őzek ekképp múlatják az időt, így viselkednek emberi környezetben. Nézzünk néhány kutyás AI-generált esetet is, de előtte mutatjuk az említett őzeket

Az AI a macskák viselkedését is manipulálja

Mostanában többféle videón is látható, ahogy az anyamacska (vagy épp kutya) fogja az egyik kölykét, majd odahelyezi a család újszülöttje mellé a kanapéra, vagy egyenesen a kiságyba teszi a kiscicát.

Megható látvány, amit értelmezhetünk úgy is, hogy az állat annyira megbízik a gazdájában, hogy rábízza a saját kicsinyét. Továbbá azt is előfeltételezi a szituáció, hogy a macska felismerte, a kisbaba és a kiscica egyívású: gondozásra szoruló utód. De azt is beleláthatjuk, hogy az anyamacska ekképp kér segítséget a kölyök ellátásához: átadja az embernek. Vagy így szeretné nyugodt körülmények közé helyezni a kölykét, és még sorolhatnánk a lehetséges magyarázatokat. A gond csak az, hogy nem a valóságot látjuk, és vajmi kevés az esélye, hogy kedvencünk így viselkedjen.

Azonban ezek a felvételek, főleg, hogy egyre több van belőlük, azt a hamis képet keltik, hogy a kutyák így gondolkodnak, így értelmezik a környezetüket, ez az általános hozzáállásuk az emberekhez, és ilyen mélységekig megértik a mi viselkedésünket. Ez pedig tévútra visz.

Nem hagyhatjuk ki az alábbi videót sem, amin egy vaddisznó az ablakon ki-beugrálva hozza a frászt a lakókra – ami természetesen csak a fantázia, pontosabban az AI szüleménye:

A humanizálás ellehetetleníti a valódi megismerést és megértést

Házi kedvenceink humanizálása, azaz emberi tulajdonságokkal való felruházása amúgy is jellemző, amivel az a probléma, hogy emiatt sérülhet a valódi megismerés, ami alapja a megfelelő kapcsolat kialakításának. Ha valaki nem érti az állat viselkedését, nem tudja megfelelően olvasni a nonverbális jeleit, úgy nem is tud adekvát választ adni azokra. Az AI-képek és -videók pedig csak tovább rontanak ezen, hiszen megerősítik azt a tévképzetet, hogy a kutyák és a macskák épp olyanok, mint mi, emberek, és képesek pont annyira összetetten gondolkodni, majd cselekedni, mint mi.

Maradva az említett példánál: ha azt hisszük, az az általános, hogy a minket szerető négylábú azonnal megérti, hogy az épp megszületett kisbabánk fontos nekünk, ő a család új tagja, épp olyan, mint egy kiscica, akit szeretni és védelmezni kell, akkor nagy csalódásként érhet, ha a kórházból hazaérve az állatot megviseli az újszülött jelenléte, arra nem jól reagál.

Vagy ha maradunk a kiscica-kisbaba párhuzamnál: amennyiben azt várjuk, hogy az anyamacska minden esetben úgy gondozza a kölykeit, mint egy emberi édesanya, de az állat valamilyen okból elutasító, vagy nem képes megfelelően ellátni az almot, akkor megszülethet egy ítélkező magatartás. Rosszabb esetben a macskát még büntethetik is, amiért „gonosz”. Arról már ne is beszéljünk – pedig az állatvilágban több fajra is jellemző –, ha egy anyaállat elpusztítja a kicsinyeit. Ez egy nagyon hibás analógia, amit táplálhatnak az efféle mesterségesen generált tartalmak.

Az alábbi kép felirata szerint a kis puma csodálattal néz az anyjára – ismét egy ékes példája a humanizálásnak:

A macska lehet családtag, de csak ha megmarad állatnak is

Ahogy manapság gyakorta fogalmazunk, a macska családtag – amivel nincs is addig gond, amíg ez azt jelenti, hogy gondozására és szükségleteire épp akkora figyelmet fordítunk, mint mondjuk a gyermekeinkére vagy a magunkéra. De fontos, hogy az ő igényei és szükségletei mentén tegyük mindezt, és ne úgy járjunk el, mintha egy szőrös, négylábú ember volna. Ne finomsággal kényeztessük, ne adjunk rá lefekvés előtt pizsamát, és ne várjunk el tőle olyan gesztusokat és reakciókat, amikre nem képes. Helyette járjunk vele rendszeres állatorvosi szűrővizsgálatokra, etessük megfelelő eledellel, biztosítsunk számára szórakozási lehetőségeket, például macskafákat, és játsszunk, feladatozzunk vele mindennap. Mert neki erre van szüksége. Az internetes tartalmakkal pedig legyünk elővigyázatosak, és ami túl szép/aranyos/vicces/fantasztikus ahhoz, hogy igaz legyen, az nagy valószínűséggel nem is az – ne vegyünk semmit sem készpénznek!

hirdetés