Ez a város megszállottja a macskáknak: bizarr fesztivállal ünnepelnek

Ami valaha elborult mészárlás volt, ma már jókedvtől kicsattanó örömünnep.

Minden harmadik évb május második vasárnapján több ezren gyűlnek össze Ypres városában a macskák tiszteletére. Műgonddal kidolgozott cicás kosztümökbe vonulnak a Posztócsarnok felé, ami a textiliparáról híres város központjában áll. Az épület tornyából kitömött játékcicákat dobnak le, amely a Kattenstoet, vagyis a macskák fesztiváljának legfontosabb eleme. Bár mondhatnánk, hogy mindig csak kitömött macskákat dobáltak a toronyból… Így nézett ki a múltban, és így néz ki a jelenben Belgium híres-hírhedt macskás fesztiválja!

Ez a szfinx évszázadok távlatából is átérzi népe fájdalmát. Vagy csak nem kapott enni huszonötödjére...

Így kezdődött

Helyszín: a sötét középkor, ami különösen sötét volt a macskák számára. Az ördög szolgáinak, gonosz lényeknek tartották őket a középkori egyház igen hatásos munkálkodásának köszönhetően. Szükség volt ugyebár egy ellenségre, amin az emberek kitölthették a dühüket. A 13. század elején IX. Gergely pápa cselekvésre szólította fel Isten népét. Kérte a jó keresztényeket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a sátáni tevékenységek ellen, amelyekhez a macskák elválaszthatatlanul kapcsolódtak. Világszerte pusztították a cirmos barátainkat olyan sikerrel, hogy feltételezhetően a 14. században a kontinensen pusztító bubópestis ilyen fokú elterjedése is összefüggésben állhatott vele a szakértők szerint. A halálos járványt ugyanis a rágcsálókon tanyázó bolhák terjesztették; macskák nélkül pedig a patkány- és egérpopulációk elképesztő mértékben növekedtek meg, ami aztán a pesti őrületes terjedését vonta maga után.

A legtöbb országnak, városnak megvoltak a saját eszközei a cicanép hatékony kiirtására, amit kivitelezve azon túl, hogy jó polgárnak érezhették magukat, kifogástalanul is szórakoztak. Válogatott módokon kínozták meg szegény párákat; Ypres városában is, Kattenstoet-en. A Posztócsarnok haranglábának tetejéről macskákat dobáltak az épületet körülvevő térre, majd felgyújtották őket. Egyesek úgy vélik, hogy ezt a gonosz szellemek megölése és a város jólétének biztosítása érdekében tették. Más elméletek szerint azok a macskák végezték így, akiket télen hoztak a gyárépületbe, hogy megvédjék a rágcsálóktól az ott tárolt gyapjút és szöveteket. Tavasszal, amikor ezeket eladták, a gyorsan szaporodó feleslegesnek ítélt cicáktól megszabadultak. Egyik rondább indok, mint a másik!

A Macska Szerdája, ahogy akkoriban nevezték, egészen 1817-ig tartotta magát a szokások között. Ettől kezdve a napot egyszerűen a templomi harangok megkondulásával ünnepelték meg.

Belgium macskás fesztiválja napjainkban

A fesztivált szimbolikusan újjáélesztették 1938-ban, amikor is egy csapat fiatal fiú felmászott a harangtoronyba, és kitömött játékmacskákat dobált le a tetejéről. A város azonban csak 1955-ben rendezte meg az első felvonulást több ezer jelmezes polgár részvételével. A városlakók macskáknak, egereknek, boszorkányoknak és történelmi figuráknak öltöznek, hogy a Kattenstoet sötét múltját modern eszközökkel megtisztítsák. Zenével, tánccal, fúvószenekarokkal és lovaskísérettel haladnak végig az utcákon, míg végül elérik a Posztócsarnokot, amelynek tetejéről plüssmacskákat dobálnak le a lent várakozók karjaiba. Ezt egy megrendezett boszorkányégetés követ, amelyen egy óriási bábboszorkányt gyújtanak fel. A nap hátralevő részében koncerteket és előadásokat hallgathatnak és nézhetnek meg a fesztiválozók. A rendezvény ma már igazi turistaszenzáció, a világ minden tájáról érkeznek ide kíváncsiskodók.

A fesztivál ma: