A hiúzok prédaáztató viselkedéséhez még csak hasonlót sem dokumentáltak soha ragadozóknál. Ráadásul teljesen új megvilágításba helyezi a fajt.

hirdetés

A következőkből megtudhatod, mit gondol az Instituto de Investigación en Recursos Cinegéticos vadökológiai és vadgazdálkodási kutatócsoportja a prédáikat vízbe áztató hiúzokról.

Ufana nyulat áztat az itatóba / Fotó: Prey-soaking behavior in Iberian lynx tanulmány – Rafael Finat

A prédáikat vízbe áztató hiúzok csak egy adott területen fordulnak elő

Az ibériai hiúz (Lynx pardinus) a Pireneusi-félszigeten őshonos közepes termetű ragadozó. Egykor széles körben elterjedt volt, ám a 20. század során állománya drasztikusan lecsökkent, és kritikus helyzetbe került: kevesebb mint 200 egyed maradt a vadonban. Emiatt számos természetvédelmi program fókuszába került, beleértve a helyszíni és fogságban történő tenyésztést, majd a vadonba való visszatelepítést.

A 2020 és 2025 között, a Toledo-hegységben kihelyezett kameracsapdákkal rögzített felvételek között akadt néhány igazán különleges is, melyen egy ibériai hiúz a faj viselkedésökológiájának eddig ismeretlen oldalát tárja fel, amely figyelemre méltó intelligenciájára és alkalmazkodóképességére utal. A nőstény vízbe áztatta a prédát, mely eljárásnak a feltételezések szerint több oka is lehet, ám mindenképpen alapjaiban kérdőjelezi meg a macskafélék zsákmánykezeléséről alkotott eddigi elképzeléseket.

Az ibériai hiúzok táplálékának 80%-át a nyúl teszi ki

A tudomány alapvetően eddig úgy tekintett a ragadozókra, mint akik a zsákmányukat elejtés után azonnal elfogyasztják, vagy elrejtik más ragadozók elől, hogy később visszatérhessenek hozzá. Arra azonban eddig még nem volt példa, hogy szándékosan, ráadásul víz segítségével változtasson egy faj a táplálékán.

Az első eseményt 2020. augusztus 9-én rögzítették, amikor egy Naia nevű nőstény egy frissen elejtett nyulat vitt egy itatóvályúhoz. Azóta a kutatók nyolc hasonló esetet dokumentáltak öt különböző nősténynél, öt eltérő itatóhelyen. A jobb felvételeken látható, hogy a hiúzok legalább 60 másodpercig tartják víz alatt a nyulat anélkül, hogy elengednék, majd az átázott zsákmánnyal távoznak. Ami különösen érdekes, hogy ez a viselkedés szigorúan helyi jelenség: sem a félsziget más hiúzpopulációiban, sem a folyamatosan megfigyelt tenyésztőközpontokban nem tapasztalták. Ráadásul a kutatók szerint a viselkedést nem közvetlenül extrém hőhullámok váltják ki, ami arra utal, hogy mélyebb ok állhat a háttérben.

Az ibériai hiúz az egyik legveszélyeztetettebb macskaféle

Más fajoknál is megfigyeltek ételmosó viselkedést

Miként a Smithsonian Magazinban olvasható, korábban más állatfajoknál már megfigyeltek ételbeáztatást vagy mosást. A mosómedvéknél például a víz fokozza a tappancsok érzékenységét, ami segíti őket az étel állagának érzékelésében és annak megállapításában, biztonságosan fogyasztható-e. Nem emberi főemlősöknél, például orangutánoknál és makákóknál, valamint vaddisznóknál is láttak már ételmosást a homok eltávolítása érdekében. Még olyan madarak is beáztatják néha táplálékukat, mint a Goffin-kakadu, hogy megpuhítsák azt. Ezek azonban mindenevő vagy gyümölcsevő fajok, nem ragadozók, és az ilyen viselkedést legtöbbször fogságban figyelték meg.

A kutatók szerint ezért viselkedhetnek így a hiúzok

A jelenség megértéséhez a kutatók kontrollált kísérleteket végeztek nyúltetemekkel. Az eredmények szerint a vízbe merítés nemcsak felgyorsítja a tetem lehűlését, hanem a nyúl bundája szivacsként is működik, még 40 perccel a merítés után is jelentős nedvességet őriz meg. Bár további kutatásokra lesz még szükség, úgy gondolják, hogy a nőstény hiúzok így juttathatnak vizet a kicsinyeikhez. Erre azért is nagy az esély, mert a megfigyelt esetek mindegyike a legmelegebb hónapokra esett. A kölykök hidratálása pedig rendkívül kritikus az elválasztás időszakában, vagyis amikor az anyatejről áttérnek a szilárd táplálékra.

Ibériaihiúz-kölyök

A másik fontos kérdés, amire talán már magad is gondoltál, hogy a viselkedés mennyire tanult? A hiúzokra ezidáig magányos ragadozóként tekintettek, azonban ennek a szokásnak a megléte arra adhat tanúbizonyságot, hogy sokkal fejlettebb szociális kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, mint azt korábban gondolták. Olyannyira fejlett, hogy lehetővé teszi a tudás átadását is. Fontos kiegészítés, hogy a viselkedési mintázatot mutató nőstények gyakran rokonok vagy szomszédos territóriumokat birtokolnak.

Valószínű, hogy egy úttörő nőstény fedezte fel az áztatás előnyeit, és mások – különösen lányai – megfigyelés útján sajátították el a technikát. Az efféle viselkedési rugalmasságot ritkán dokumentálják vadon élő macskaféléknél, és komoly kognitív kifinomultságra utal.

hirdetés