Sok macskatartó állítása szerint a kandúrok természetüknél fogva bújósabbak, nyugodtabbak, barátságosabbak, sőt ragaszkodóbbak is. Habár ez az elképzelés terjedt el, a tudomány árnyaltabb képet mutat.

hirdetés

A cicák szociális viselkedése sokkal inkább függ a korai szociális tapasztalatoktól, az egyéni temperamentumtól és a neveltetéstől, mint a nemtől. A tudományos válaszok mellett tapasztalatokat is kérdeztünk. Cikkünkből kiderül, hogy mit gondol a tudomány, és mit a gazdik kompániája a kandúr macskákról.

A kutatók szerint a szociális érzékenység inkább a nevelésen, a személyiségen és a környezeti tényezőkön múlik

Nézzük is meg, hogy a tudomány mit árul el a macskák ragaszkodásáról!

A tudományos vizsgálatok értékes betekintést nyújtanak kedvenceink érzelmi életébe. Habár sokan úgy vélik, hogy a kandúrok bújósabbak, a kutatások szerint a szociális érzékenység inkább a nevelésen, a személyiségen és a környezeti tényezőkön múlik.

A kutatások szerint

• A korai szocializáció kulcsfontosságú, hiszen a 2–9 hetes koruk között rendszeresen kézbe és ölbe vett kiscicák, nagyobb valószínűséggel válnak barátságos felnőtt macskákká.
• Minden macska egyéniség, mivel egyesek folytonos figyelmet igényelnek, míg mások önállóbbak, és ezt nemtől függetlenül is elmondhatjuk.
• A környezet szerepe is jelentős, hiszen az otthoni légkör, a napi rutin és a gazdival való interakciók mind befolyásolják, mennyire lesz „öleb” egy cica.

A korai szocializáció kiemelten fontos, azonban minden macska egy egyéniség

Viselkedésbeli különbségek hím és nőstény macskák között

Bár a nem hatással lehet bizonyos jellemvonásokra, nem határozza meg, mennyire lesz ragaszkodó doromboló barátunk. A viselkedést sokszor az is befolyásolja, hogy az állat ivartalanított-e vagy sem.

Az alábbi tényezők azonban közrejátszhatnak az állat viselkedésében:

Területvédelem és kóborlás: az ivaros kandúrok gyakran nagy területet járnak be, jelölnek és agresszívek lehetnek. A nőstények inkább otthon maradnak, de tüzeléskor vagy kiscicák mellett gyakran ők is territoriálisak lesznek. Az ivartalanítás csökkenti ezeket a viselkedéseket, így általában nyugodtabbá és ragaszkodóbbá válnak az állatok.

Ápolás, kötődés és testi ragaszkodás: a kandúrokat gyakran társaságkedvelőnek és ragaszkodónak tartják, sokan ölbe bújnak és játékosak. A nőstények inkább visszafogottabban mutatják ki szeretetüket, például követéssel vagy közeli ücsörgéssel. A szociális ápolás, mint a nyalogatás mindkét nemnél a bizalom jele.

A viselkedést sokszor az is befolyásolja, hogy az állat ivartalanított-e vagy sem

Szóval elmondhatjuk, hogy a tudomány mai állása szerint a kandúrok nem feltétlenül bújósabbak a nőstényeknél. A legfontosabb tényezők a korai élmények, a személyiség és hogy hogyan bánnak velük. A közeli kötődés kialakítása nem a nemtől függ, hanem a türelmen, bizalmon és kölcsönös megértésen múlik.

Na de nézzük, mit mondtatok ti, kedves olvasóink!

A május 19-én feltett kérdésünkre, hogy „Szerintetek bújósabbak-e a kandúr macskák, mint a nőstények? Milyen tapasztalatok vannak a kérdésben?” Érkezett válaszaitok egyszerre voltak megosztóak és érdekesek is.

A nőstények inkább visszafogottabban mutatják ki szeretetüket

Az alábbiakban cicás közösségünk tapasztalatait, válaszait és történeteit foglaljuk össze gazdik első kézből szerzett élményei alapján

A személyiség mindent visz

A legtöbben egyetértettek abban, hogy a bújós természet nem feltétlenül a nemtől függ. Sok gazdi úgy tapasztalta, hogy minden kis szőrmók egy egyéniség, és a bújós viselkedés inkább természet kérdése, mintsem a nemé.

Szerintem a cica természetétől függ

Ez nem nemiség kérdése, hanem típusé.

200 mentett macska átment a kezem alatt. Nem nem vagy színfüggő.

A kandúrok gyakran ragaszkodóbbak

A tudósok elmélete ellenére sok hozzászóló számolt be arról, hogy a kandúr macskái feltűnően bújósabbak voltak, mint nőstény társaik. A fiú cicák gyakran alszanak a gazdival, ülnek ölbe, vagy dorombolnak órákon át.

Nálunk a kandúrok sokkal bújósabbak.

Eddigi tapasztalataim alapján igen, a fiúk bújósabbak.

Zsolti bújós, de nagyon rossz – Antónia nem bújós, de nagyon vicces jellem!

A legtöbben egyetértettek abban, hogy a bújós természet nem feltétlenül a nemtől függ

A nőstények: öntörvényű, de szeretni való cicák

Több gazdi számolt be arról, hogy a nőstények kevésbé keresik a közelséget, sokszor csak akkor bújnak, ha éppen kedvük van hozzá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének szeretetteljesek, csak épp függetlenebb típusok.

A nőstény cicáim sosem voltak igazán ölbevalók.

Lánycicám csak akkor bújik, ha ő akarja.

Rami, a nőstény cicánk bújósabb, mint Anton, a kandúr.

Az ivartalanítás szerepe

Többen megemlítették, hogy ivartalanítás után a cicák viselkedése megváltozhat, de nem minden esetben válnak bújósabbá

Egyéb tényezők: múlt, kor, szocializáció

Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy kis barátaink korábbi élettapasztalatai, mentett múltja vagy a szocializációs élményei is nagyban befolyásolhatják a viselkedését. Egy bántalmazott vagy félénkebb cirmos nyilván nehezebben nyílik meg.

Nem a nemtől függ, hanem hogy mit élt át korábban.

Mentett kandúrom igazi szeretetgombóc lett a sok gondoskodástól

hirdetés

Összességében a legjobb, ha nyitott szívvel közelítünk kedvencünkhöz

Nincs kőbe vésett szabály

Bár sok gazdi a kandúrokat tartja ragaszkodóbbnak és emberszeretőbbnek, legalább ennyien vannak, akik nőstény kedvencükről mondják el ugyanazt. Egy dologban azonban mindenki egyetértett, hogy a cica személyisége, múltja és az emberrel való kapcsolata sokkal többet számít, mint a neme. A legfontosabb, hogy mindig hagyjuk, hogy doromboló barátunk mutassa meg, milyen is ő valójában!