Minden az elbűvölésre játszik

Egy kisbaba pufók teste és arcocskája, hatalmas szemei, finom illata és kedves hangja mind azt éri el, hogy az ember azonnal féltve babusgassa. Érdekes, de mind a látvány, mind a babaszag, vagy a kicsi kacaja az agy jutalomközpontját aktiválja. Nem véletlenül! A vonások, illetve arányok pontosan e célból alakultak így az idők során. A védtelen, az állatok utódaihoz képest roppant hosszú ideig magatehetetlen, így ellátásra szoruló embergyerek csak így képes túlélni élete kezdeti időszakát.

Ha most elképzelsz egy macska- vagy kutyakölyköt, láthatod, hogy az arányok tekintetében hasonló a helyzet. Háziállataink is nagy szemeket meresztenek ránk, hangjuk és illatuk pedig igen kedves és kellemes. Így meg is van a párhuzam, egyszersmind a válasz is a feltett kérdésre: emiatt hatnak ránk hasonlóképp a babákhoz.

A tudósok ezt a párhuzamot a domesztikációval magyarázzák. Meglátásuk szerint a háziasítás során úgy alakítottuk a velünk élő házi kedvencek képét, hogy az számunkra minél pozitívabb legyen. Mint kutyás kiadványunkban, Az Én Kutyámon írtunk róla, az ebek közül a rövid orrú kutyák idézik leginkább egy kisgyerek küllemét.

Mi történik egészen pontosan az agyban?

Ez pedig nem pusztán spekuláció: a tudósok agyi szkennerrel (magnetoenkefalográfiával; MEG) térképezték fel az emberi agy működését, hogy megtudják, mi történik egészen pontosan egy gyermek vagy egy kölyök láttán. Ehhez egy úgynevezett objektív cukiságskálát is felállítottak, a már említett kritériumok segítségével. Ahogy Kringelbach áttörést jelentő kutatásai kimutatták, egy csecsemő arcának látványát egészen másképp dolgozza fel az agyad, mint egy felnőtt emberét.

– magyarázta a tudós.

Emiatt a babák képe nagyon gyors reakciót vált ki, sőt, olyan hamar ragadják meg a figyelmünket (egészen pontosan a másodperc hetedrésze alatt), hogy egyúttal sarkallnak minket gondoskodó magatartásra, ami csak később tudatosodik. Idővel, ahogy a gyermek idősödik, és az arc arányai megváltoznak, az már nem váltja ki ezt az úgynevezett szelektív figyelmet.

Kiscica vagy kisbaba?

Mindezek után fontos, de akár azt is mondhatjuk, meglepő a kérdés, miért lenne ránk nagyobb hatással egy kölyökmacska vagy kölyökkutya, mint egy csecsemő? Pedig a kutatók nem véletlenül vállalkoztak a megválaszolására.

A már említett cukiságmérő skála szerint a kiscicák és kiskutyák látványa nagyobb hatást gyakorol ránk, mint egy csecsemőé. Egészen pontosan a kölyökkutyák váltották ki a legintenzívebb reakciót, őket követik a kismacskák, de még a felnőtt ebek is erősebben hatnak ránk, mint a babák.

A mesefigurákat is így alakítjuk

További érdekesség, hogy nemcsak háziállatainkat, de mesehőseinket is úgy alkottuk meg, hogy kedvünkre valók legyenek. Mickey egér jó példa erre, de a rajzfilmek mackófigurái is ekképp formálódtak az elmúlt évtizedek során, és mind gyermekibb arcvonásokat vettek fel. (Japánban ennek a cukiságnak mondhatni kultusza van; a kawaii szó magában foglalja az aranyosságot, az ártatlanságot, a gyermekiséget, egyszóval mindazt, ami felrobbantja az agyadat.)

Nem nemspecifikus

A közvélekedés szerint, amire gyakran ráerősítenek a filmek és a könyvek is, a nők sokkal aranyosabbnak találják a babákat, mint a férfiak. Ám Kringelbach szerint a vizsgálatok nem ezt mutatják.

Az tény, hogy kevésbé ismerik el, ám ha egy feladat során a férfiaknak mutatnak kisbabás fotókat, az azokra adott reakcióik azonosak a nőkével. Tehát az agyunkra nemtől függetlenül hatnak az aranyos pólyások.