Számos kérdést vet fel a helyzet: vajon szabad-e, milyen módon lehetséges, és ütközik-e bármilyen jogszabályba vagy közegészségügyi problémába, ha kóbor macskákat etetünk. A szomszédok türelmét is jócskán próbára tevő utcamacskák jelenléte, rendszeres táplálása, odaszoktatása kapcsán a Kúria már több ízben adott ki állásfoglalást.

hirdetés

Mintegy 3 milliónyi kóbor macska élhet ma Magyarország területén. Ez a hatalmas szám, ráadásul akár jóval nagyobb tömegű gazdátlan állatot is jelenthet, hiszen az ivaros cicusok rendkívül gyorsan szaporodnak. Egyetlen anyamacska évente három alkalommal is vemhessé válhat, így akár 10–15 kölyöknek is életet adhat, melyek már általában féléves korukra ivaréretté válnak.

Egyes számítások szerint egyetlen macskapáros utódainak és leszármazottainak a száma a harmadik év végére elérheti a 400-at, az ötödik évre meghaladhatja a 10 000-ret.

Elképesztő mennyiségű kóbor macska él hazánkban

Természetesen a kölykök közül nem mindegyik éli meg az ivaros kort, hiszen a betegségek, a macskanátha, a ragadozók, illetve az ember jelenléte is csökkenti számukat. A probléma azonban akkor is valós, amit a természetben élve okoznak, ha almonként csak egy utód bizonyul életképesnek: őshonos, védett hüllőink és a madárvilág is kárát látja jelenlétüknek. Joggal merülhet tehát fel a kérdés, hogy vajon érdemes-e, szabad-e etetni őket abban az esetben, ha felelős, környezettudatos életvitelt kívánunk fenntartani.

Egy macska évente akár 10–15 kölyöknek is életet adhat / Fotó: welovecatz.hu

Állást foglalt a Kúria a kóbor macskák etetését illetően

A Kúria állásfoglalása értelmében gyorsan le is szögezhetjük, hogy annak ellenére, hogy tömegével jelentik a helyi jegyzőknek az illegálisnak hitt, kóbor macskákat etető embereket, alapvetően nem tilos gondoskodni róluk. Hogy a macskapopuláció szabályozásában miként segíthet, ha az emberi jelenlét állandósul a faluszéli kóborkák, városi utcamacskák életében, abba is beavatunk. De először lássuk, mi az, amit a gyakorlatban megtehetünk értük:

A Kúria több esetben kimondta már, hogy az állatok közterületi etetése, amennyiben nem jár szennyezéssel, nem üti meg a jog ingerküszöbét, és nem szankcionálható helyi önkormányzati rendeletben

-fogalmazta meg a Bojtár Telefonos Állatvédő Jogsegélyszolgálat friss posztjában.

Mint írják, amennyiben a kóbor állatok etetése szennyezéssel jár, úgy az önkormányzat szankcionálhatja saját hatáskörében. Ha tehát figyelünk arra, hogy környezetünk rendben legyen, etethetjük a kóbor macskákat.

Az etetéssel, gondozással ezeknek az állatoknak az életbenmaradási esélyeik növekszenek, egyúttal annak az esélye is, hogy továbbra is intenzíven szaporodhassanak, egészségesebb utódoknak adjanak életet, akik tovább növelik a kóbor macskák populációját.

hirdetés

Az ivartalanítás az egyetlen valódi kulcs a kóbor macskák populációjának szabályozásában

Az elvadult macskák esetében sokkal nehezebb az ivartalanítás, nagyobb erőforrásokat és több időt kíván. Élve fogó csapdákkal befogni, elszállítani, teljes kolóniákat ivartalanítani hosszadalmas feladat. Egy, az ember jelenlétéhez hozzászokott macska esetén ez talán egyszerűbb. Számos településen találkozunk már ivartalanítási akciókkal, önkormányzatok nyújtanak segítséget ahhoz, hogy a lakók saját, vagy a környezetükben élő macskákat akár ingyenes ivartalanításra vihessék a helyi állatorvosokhoz. A hazánkban is egyre gyakoribb, külföldi példák alapján működő TNR-módszerrel (trap-neuter-return, azaz csapdázz-ivartalaníts-helyezd vissza eredeti élőhelyére) éves szinten több száz cicust tudnak ellátni, majd ha gazdásításra alkalmatlanok a szocializációs hiányosságaik miatt, visszahelyezni saját területükre, kolóniájukba.

A szelídebb, emberkézhez szokott macskáknak nagyobb az esélyük – főleg, ha még kölykök –, hogy spontán gazdára találjanak a lelkes állatbarátok között. Amennyiben jól tápláltak, egészségesek és hozzászoktak az emberek jelenlétéhez, igényelni is fogják azt.