Ahogy minden hasonló jellegű gyűjtés elején elmondjuk, itt sem teszünk kivételt: minden macska más személyiség, így a fajta mellett a viselkedésére és jellemére hatással van az állat szocializációja, és felmenői is. Tehát előfordulhat, hogy az adott egyed nem, vagy kevésbé rendelkezik a fajtára jellemző belső sajátosságokkal.

hirdetés

Most, hogy ezt tisztáztuk, következzenek a lusta macskafajták a teljesség igénye nélkül.

Doll-face perzsa macska

Íme, az 5 lusta macskafajta

1.) Perzsa

Bűn lenne egy ilyen listát nem a perzsával kezdeni! Ennek a rendkívül ősi macskafajtának a felmenői valószínűsíthetően Mezopotámiából származnak, ám a modern perzsa sokkal inkább nyugat-európai találmány. A hosszú szőrzet egy természetes mutáció eredménye, a rövid orr azonban már szelektív tenyésztés révén jött létre. Fontos azonban tudni, hogy a nyomott arcú változat, vagyis a peke-face mellett doll-face, vagy más néven classic perzsák is elérhetők – sőt, ők voltak az eredetik –, melyeknek nincs megrövidülve az orr-része.

Alapvetően nyugodt cicák, akik nagyra értékelik a gazda társaságát és a szunyókálást, de az tévhit, hogy a perzsa egész nap fekszik. Játékos macskák a perzsák, akiknek úgynevezett kiscicaszerű kitöréseik vannak: az egyik pillanatban békésen pihengetnek, a másikban pedig üldözőbe veszik az egyik játékukat. Szinte minden háztartásba könnyedén beilleszthetők laza természetük miatt, és jól viselik a változásokat is.

Peke-face perzsa macska

2.) Egzotikus rövidszőrű

Vagyis perzsa pizsamában. A fajtát az 1950-es években kezdték kikísérletezni; perzsa cicákat kereszteztek brit rövidszőrűekkel. Akkoriban ellentmondásos próbálkozás volt, azonban miután felbukkant ezeknél az állatoknál a shaded silver és a chinchilla színezet is (akkoriban ez még hosszú szőrű fajtáknál nem létezett), megenyhültek. Megtévesztő lehet egyébként, hogy hosszú szőrről beszélünk, mikor a fajta nevében benne a „rövidszőrű” kifejezés, azonban angol nyelvterületen egy ideje már csupán egzotikus a fajta neve; főként azért, mert a szőrzet valóban rövidebb, de rövidnek erős túlzással lehet csak nevezni.

A perzsa csoport minden tagjára, tehát az egzotikusra és a himalájára is ugyanazok a tulajdonságok jellemzőek. Alapvetően ezek a cicák sokat pihennek, de pajkos lények, akikből még idősebb korukban is kitör időközönként a játékosság vulkánja, amely igazán szórakoztató társasággá teszi őket. Bennük is megvan a jó alkalmazkodókészség, amely miatt a legtöbb háztartásban megállják a helyüket.

Egzotikus rövidszőrű

3.) Amerikai rövidszőrű

Úgy gondolják, hogy az amerikai rövidszőrű azokból a cicákból fejlődött ki, amelyeket elsősorban egerésztehetségük miatt az európai telepesek a Mayfloweren magukkal vittek az Újvilágba 1620-ban. Ezek a cicák rendkívül szívósak, kiegyensúlyozottak voltak, legendás alkalmazkodóképességgel még a nehéz körülmények között is. Ezen nagyra becsült tulajdonságukat a mai napig hordozzák.

Tehát a lista szereplőiről már eddig is kiderült, és a továbbiakról is ki fog, hogy a lustaság nem a mihasznasággal vagy az egykedvűséggel hozható párhuzamba, csupán olyan cicákra értjük, akik jól beosztják az energiáikat. Mellettük biztosak lehetünk abban, hogy ha pihenni és összebújni szeretnénk, kedvencünk nem fogja keresztülhúzni a számításainkat a függönyön végrehajtott akrobatamutatványaival. Az amerikai rövidszőrű szeret játszani és minden érdekli, de akkor a legboldogabb, ha szeretteivel pihengethet. Szinte minden háztartásba ideális lehet: kiválóan megtalálja a hangot más állatokkal, fajtársakkal, gyerekekkel és idősekkel is.

Amerikai rövidszőrű

4.) Brit rövidszőrű

A legrégebbi angol fajta ősei feltehetőleg római házi macskák voltak, akiket tiszteltek és becsültek kiváló egerésztehetségük miatt. Egy ponton ezek a cicák kereszteződtek az európaivadmacska-populációkkal, amely során létrejöttek ezek a robusztus, dús szőrzetű, erős macskák, akik könnyedén ellenálltak a környezet viszontagságainak. A viktoriánus korszakban különösen nagy figyelmet kaptak ezek a cicák, elkezdték őket tenyészteni: az első kiállításokon a brit rövidszőrűek voltak az első törzskönyvezett fajták.

Amilyen kalandos volt a brit rövidszőrű múltja, és ahogy megélt minden izgalmat, úgy szeret ma már inkább heverészni, pihenni, és néha támadást indítani egy-egy játék ellen a régi szép idők emlékére. A fajta rendkívül lojális és odaadó társaság, de ritkán nevezhetjük ölmacskának. Számára az a legfontosabb, hogy a szerettei mellett legyen, de a gyürkészést, simogatást ritkán kedveli igazán. A gyerekekkel, kutyákkal és más állatokkal is toleráns, de a hordozást nem szereti. Olyan macskafajta, amely igazán tudja értékelni az egyedül töltött pillanatokat, így olyan családokban is kiválóan fogja érezni magát, ahol néhány órát teljes magányban kell eltöltenie.

Brit rövidszőrű

5.) Skót lógófülű

Egy szintén ellentmondásos fajta, de a toplista nem lett volna az igazi nélküle, ráadásul ahogy a perzsa, úgy a skót lógófülű esetében is van egy alternatív megoldásunk scottish straight néven. A fajta mai példányait mind Suzie-ra, egy istállómacskára vezethetjük vissza, amely hajlott fülekkel született. Azonnal magára is vonta az érdeklődést különös jellemzőjével, így elkezdték kitenyészteni a fajtát, amelyről időközben kiderült, hogy súlyos, akár halálos genetikai betegséget hordozhat. Két skót lógófülűt nem pároztathatnak, ugyanis az alomban megszülető cicák így teljesen biztos, hogy érintettek lesznek abban a genetikai betegségben (osteochondrodysplasia), amely a test egészében negatív hatást gyakorol a porcokra és a csontokra. Ezért elkezdtek más fajtákat is bevonni a tenyésztésbe, amely eredményeképpen az almokban születnek olyan cicák is, akiknek nem görbül a füle, tehát nincs jelen a szervezetükben a genetikai mutáció, így a betegség sem. Őket nevezzük scottish straight-nek.

A skót lógófülűek és egyenes fülű testvéreik is nagyon jó evők, mindemellett pedig kevéssé preferálják a mozgást. Ennek következtében a gazdának kifejezetten figyelnie kell arra, hogy alaposan lemozgassa a cicáját – ezzel kapcsolatban egyébként nem lesz nehéz dolga, ugyanis imádják a gazdát, az embereket, így a velük való interakció lehetősége elég motivációt nyújt számukra. Fontos számukra a társaság, az egyedüllétet nem viselik túl jól. És ha társaság, akkor lehet kutya, másik macska, ember és gyerek is, mindenkivel egyformán jól érzik magukat.

hirdetés

Skót lógófülű

(A nyitóképen scottish straight látható.)