Néhol szent, néhol misztikus állatok, és legalább annyi tévhit, valamint babona övezi őket, mint Taylor Swift magánéletét. (Aki történetesen szintén macskarajongó.) De vajon tényleg igaz lenne, hogy mindig a talpukra esnek?

hirdetés

Az oroszlán kivételével – legújabb értesüléseink szerint azonban már a zambiai oroszlánok is, khm, bemásztak a sorba – minden macska imád fára mászni. Ennek több oka is van: a könnyebb rejtőzködés, és természetesen a vadászterület hatékonyabb megfigyelése. Emiatt az evolúciónak biztosítania kellett a macskák hosszú távú túlélését, így a kezdőcsomag kiegészült kitűnő egyensúlyérzékkel is. A következőkben annak járunk utána, hogy miért olyan „talpraesettek” doromboló kedvenceink – szót ejtünk többek között arról, hogy mekkora magasságból esik még talpára a macska, és milyen sérülésekkel számolhatnak egy nagyobb zuhanás következtében.

Úgy tűnhet, egyáltalán nincs félelemérzetük

Ezek segítségével esik talpra a macska

A tudományos nyelvben azt az eszközt, ami a levegőben való manőverezést és a pontos leérkezést garantálja, giroszkópnak hívják. A cicák „giroszkópja" a fülükben található, egészen pontosan a belső fülben, és vesztibuláris rendszer névre hallgat. Ez nem csupán az egyensúlyuk megtartásához elengedhetetlen, hanem egyfajta kifinomult barométerként is működik, vagyis kiemelt szerepet kap a nyomásváltozás észlelésében, ami hozzájárul az időjárásbeli változások érzékeléséhez.

Ezen rendszer működését támogatja még a hosszú farok, a párnázott mancsok, valamint az úgynevezett propriocepció, amit hatodik érzéknek is szoktak nevezni. Semmi földöntúli nincs azonban ebben a képességben, a propriocepció ugyanis a különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelését jelenti. Még egyszerűbben fogalmazva egy olyan belső érzékelést jelent, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatában legyünk testünk helyzetének és mozgásának a környezetünkben. Alapvető fontosságú a motoros kontrollhoz, az egyensúlyozáshoz és a finommozgások koordinálásához.

Ha egy picivel még alaposabbak szeretnénk lenni, akkor megkérdezhetjük azt is, hol születik meg a propriocepció. A főbb érzékelőterületek a macska testében az inakban, az izmokban, az ízületekben, valamint a bőrben vannak. Az ezekhez beérkező ingereket pedig a gerincvelő, a kisagy és az agykéreg dolgozza fel. Ezek pedig együtt „dolgozva" a belső füllel indikálják a macskáknak, hogy merre van a le, valamint hol helyezkednek el a térben a végtagjai és a gerince esés közben.

Sabrina, a macska 32 emelet magasságból esett ki, majd elsétált

A macskák elképesztően szenzitív érzékelésének zsenialitását mi sem bizonyítja jobban, mint a New York-i Sabrina története, aki 32 emelet magasságból zuhant ki. Miután az állatorvos kezelte az összeesett tüdejét és a néhány törött fogát, 2 nap múlva haza is térhetett a kórházból.

Sabrina története a kutatókat is elgondolkodtatta; több tanulmány több száz olyan macskát vizsgált meg, melyek valamilyen magasságból zuhantak le. Az egyik kutatás eredményei szerint a kezelt 119 macska túlélési aránya 96,5 % volt, 46,2 %-uknak volt törése (előtérben a tibiális [36,4 %] és femorális [23,6 %] törések), és 33,6 %-uk szenvedett mellkasi traumát (pneumothorax: 20 %, tüdőzúzódás: 13,4 %). A hetedik emeletnél magasabbról eső macskák esetében jelentősen nőtt a sérülés súlyossága és a mellkasi sérülések aránya.

Egy másik, 1978-ban végzett tanulmány 132 esetet vizsgált (ebben benne volt Sabrina is). Itt azonban azt találták, hogy a sérülések súlyossága növekszik az 7 emeletig, de utána csökken. Ez valószínűleg azért lehetséges, mert a macskák ekkor már elérik a végsebességet és testüket széthúzva, ellazulva csökken az ütés intenzitása. A cicák ugyanis hasonlóan helyezkedtek el a levegőben esés közben, mint az ejtőernyősök.

Összehangolt rendszerek segítik a macskát mind az egyensúlya megtartásában, mind a zuhanás közben

Természetesen ennek a technikának is megvan a maga előnye és hátránya. A hátrányok között van az összeesett tüdő, egyéb belső szervi traumák vagy törött bordák, de a lábtörés esélye így minimalizálódik. Az állatvilágban, ha a saját lábadon tudsz elsétálni a baleset vagy összetűzés helyszínéről, több esélyed van egy eldugott helyen regenerálódni.

Ez történik zuhanás közben a macskával

Hogy erről beszélhessünk, szót kell ejtenünk a süllyedési sebességről. Ám mielőtt pánikolnál, nem fogunk fizikatesztet írni, és unalmas sem lesz a következő néhány gondolat.

Ha nagyon egyszerűen akarjuk leírni mi is történik zuhanás közben, akkor azt így tudjuk megtenni: a test eleinte egyre gyorsabban zuhan a gravitáció miatt, míg el nem érkezik körülbelül az ötödik emelet magasságáig; ekkor eléri állandó végsebességét. Szőrös barátunk ezen a ponton szabadesésben van, így már nem gyorsul, és nem érzi a gravitáció húzását.

A kutatók úgy gondolják, hogy a 2., maximum 7. emelet magasságból zuhanó Felis catusnak nincs elég ideje, hogy elérje a végsebességet, így csak arra van lehetősége, hogy a lábával fölkészüljön a becsapódásra. Azonban 7. emeletnél magasabb esésnél, amint elérik a végsebességet, ellazítják a testüket és bekapcsol az ejtőernyős robotpilóta-program. Ennek köszönhető az a furcsa tény is, hogy egyes esetekben minél magasabbról esik ki egy cica, annál nagyobb lehet az esélye a túlélésre.

Bár bízunk bennetek, de zárszóként mégis kötelességünknek érezzük elmondani, hogy semmiképpen se teszteljétek otthon a cicátok képességeit!

hirdetés