Kedvenceink kivételesen érzékeny szaglásáról ritkán esik szó. Bár annyira nem fejlett ezen érzékük, mint a kutyáké, még így is körülbelül 14-szer érzékenyebb az orruk, mint az embereké. Ezt a lényegesen nagyobb szaglóhámnak köszönhetik, valamint az ebben található jóval több szagra érzékeny sejtnek. Arról pedig lehet, hogy még kevesebben tudnak, hogy egy speciális szervük is támogatja a kifinomult szimatukat.

hirdetés

A következőkben a macska speciális szaglószervéről lesz szó, más néven a vomeronazális, vagyis a Jacobson-szervről. Azt is megmutatjuk, hol keresd a saját cicádon.

Minden macskának van vomeronazális szerve / Fotó: welovecatz.hu

Mi az a Jacobson-szerv, és hol található a macskán?

A vomeronazális vagy Jacobson-szerv (VNO) egy kiegészítő páros szaglószerv, amely közvetlenül kapcsolódik a macska agyához. Előbbi nevét a közeli vomer csont alapján kapta, amely az állatok koponyájában található, utóbbit pedig Ludvig Levin Jacobsonról, aki 1811-ben több fajnál is tanulmányozta ezt a szervet. Ez a szerv minden kígyóban és gyíkban jelen van, valamint olyan emlősökben is, a teljesség igénye nélkül, mint a kutyák, az egerek és a tehenek.

Arra szolgál elsősorban, hogy érzékelje és értelmezze a más állatok által kibocsátott feromonokat – ám nem csupán erre alkalmas; a következőkben ezeket a funkciókat is részletezzük. Ezekkel az illatmolekulákkal közvetlenül érintkezve a VNO képes azokat egy olyan érzékeléssé alakítani, amelyet az ízlelés és a szaglás kombinációjaként írnak le.

Íme, a vomeronazális szerv elhelyezkedése:

A vomeronazális szerv a macskáknál is az orrsövény lágy szöveteiben helyezkedik el, az orrüregben, közvetlenül a kemény szájpadlás fölött. A szemfogak mögött jól kivehető pukli a bejárata. Ha közelebbről megnézzük egy macska száját, gyakran láthatjuk is. Ha az interneten nézegetünk ilyen fotókat, gyakran kommentelik alattuk, hogy ezek csupán növésben lévő fogak dudorai, ez azonban helytelen megállapítás.

Mire használják a macskák a Jacobson-szervet?

A macskák a Jacobson-szerv segítségével érzékelik a feromonokat, valamint az illékony vegyületeket is, bár ezek érzékelésére elsősorban a fő szaglórendszer hivatott. A feromonok zsákmányállatokból, ragadozókból, illetve fajtársaktól származhatnak. A vomeronazális szerv aktiválása megfelelő viselkedésbeli választ vált ki ezen három inger egyikének jelenlétében – hogy mi is pontosan ez a reakció, arra is azonnal kitérünk.

A Jacobson-szervet elsősorban feromonok értelmezésére vetik be, de illékony vegyületeknél is használják

Mivel a macskák nem rendelkeznek olyan fejlett hangalapú kommunikációval, mint az emberek, illatok segítségével tájékozódnak arról, mi történik körülöttük. Például kedvenceink információgyűjtés gyanánt gyakran szagolgatják egymás hátsóját – akár a kutyák. Az anális területen ugyanis a bőr alatt feromonmirigyek találhatók, amelyek árulkodnak például az adott fajtárs ivaráról, egészségi állapotáról, hangulatáról és még sok minden másról.

A macskákra jellemző, hogy a vomeronazális szerv segítségével igyekeznek megkülönböztetni számukra nagyon hasonló illatokat is. Miután megszerezték az információt, jellemzően a területet jelölik a saját feromonjaikkal.

A Flehmen-reakció

Az előbb említettük, hogy a feromonok, vagyis ingerek érzékelése közben megfigyelhetünk egy jelzést a macskáknál, amelyet Flehmen-reakciónak nevezünk, és nagyon jellegzetes külső jelekkel társul. Ilyenkor az állat felhúzza a felső ajkát úgy, hogy felfedi a metszőfogait, beszippantja a levegőt, és bezáródnak az orrlyukai – olyan, mintha grimaszolna. Általában ebben a testtartásban marad néhány pillanatig. A reakció során képesek ezzel a technikával a levegőt közvetlenül a vomeronazális szervbe áramoltatni. A viselkedést megfigyelték vadmacskáknál is, például oroszlánoknál és tigriseknél is.

Valahogy így néz ki a macska a Flehmen-rekació közben

Kedvenceink esetében leggyakrabban az ivaros kandúroknál figyelhető meg a Flehmen-reakció, ők ugyanis rendszeresen használják ezt az ellenkező nem vizeletmintáinak kiértékeléséhez.

hirdetés

Van az embereknek vomeronazális szervük?

Számos tanulmány próbálta meghatározni, hogy létezik-e a vomeronazális szerv a felnőtt emberekben. Az egyik becslései szerint alanyaik körülbelül 92%-ának legalább az egyik vomeronazális szerve ép volt. Egy másik tanulmány kutatói azonban azt állították, hogy a VNO szerkezete eltűnik a magzati fejlődés során, ahogyan az néhány főemlősnél is történik. Erre rácáfolva, szintén egy másik kutatócsoport kijelentette, hogy kollégáik egyszerűen nem vették észre a szerkezetet az idősebb magzatoknál.

A kérdésre választ adni tehát teljes bizonyossággal egyelőre nem lehet, ám a jelenlegi helyzetben arra van a legnagyobb valószínűség, hogy még ha rendelkezünk is a szervvel, aktív érzékelő neuronok nincsenek a VNO-ban, és arra sincs bizonyíték, hogy a felnőtt embereknél esetleg jelen lévő érzékelő receptorsejtek idegi kapcsolatban állnának az aggyal. A legtöbben a szakterületen szkeptikusak az emberek működő vomeronazális szervének létezését illetően.