Egy Pepper nevű macska érdeme is a tudomány előtt eddig ismeretlen vírus felfedezése, amely a kutatóktól a GRJV1 nevet kapta.

hirdetés

A felfedezés nem történhetett volna meg, ha a macska nem sétál be a floridai Gainesville-ben lévő otthonába, és nem ejt gazdája lába elé egy döglött egeret, amelyből az addig ismeretlen vírus kimutatható volt.

A vírus felfedezésében a macskák híres vadászszenvedélye is közrejátszott

Ez a vírus volt a macska által zsákmányolt egérben

A vírus azonosításához persze az is kellett, hogy a macska gazdája nem más legyen, mint John Lednicky, a Floridai Egyetem kutatóprofesszora, a vírusok elismert szakértője. A professzor éppen azt vizsgálta, hogy a rágcsálók hordozói lehetnek-e a szarvashimlőnek, amely jellegzetes bőrelváltozásokat okoz az öszvérszarvasoknál (Odocoileus hemionus).

Amikor Lednicky és csapata megvizsgálta az egeret, nem találták meg benne a szarvashimlőt. Kiderült azonban, hogy egy jeilongvírust hordoz.

Ez önmagában már azért is izgalmas fordulat, mert korábban a jeilongvírus nemzetség egyetlen tagját sem mutatták ki az Egyesült Államokban. Eddig Dél-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában azonosították, ahol kórokozója nagyrészt denevéreket és macskaféléket fertőzött meg. De a java csak ezután jött! A genetikai tesztek ugyanis kimutatták, hogy a macska révén felfedezett jeilongvírus különbözik a többitől. Az új, korábban ismeretlen variáns a GRJV1 nevet kapta.

Pepper macska:

hirdetés

„Nem számítottunk ilyen típusú vírusra. A felfedezés azt tükrözi, hogy az ember közelében élő állatok olyan vírusokat rejthetnek, amelyekről eddig nem tudtunk. Ha megvizsgálnánk őket, még többet találhatnánk” – mondta el Emily DeRuyter, a felfedezést részletező tanulmány vezető szerzője.

Az emberek szempontjából is nagy jelentősége lehet

A jeilongvírusok a paramixovírusok néven ismert vírusok családjába tartoznak, amelyek légúti fertőzést okozva a fajok között terjedhetnek. A kutatócsapat különböző fajok sejtjeit fertőzte meg a GRJV1-gyel, hogy kiderüljön, a lehetőség ebben az esetben is fennáll-e.

„Egyformán szaporodik rágcsálók, emberek és más főemlősök (például majmok) sejtjeiben, így valóban forrása lehet az ilyen átgyűrűző fertőzéseknek” – számolt be a Pathogens című tudományos folyóiratban közzétett eredményről Lednicky. Bár a legtöbb ember nem kerül kapcsolatba a vírust hordozó vad patkányokkal és egerekkel, a kutatók szerint a humán fertőzés lehetőségét is vizsgálni kell. Ehhez azonban először azt kéne ellenőrizni, hogy okozhat-e megbetegedést rágcsálóknál és más kisállatoknál.