7 érdekesség a norvég erdei macskáról

A norvég erdei macska nem csak kinézetéről híres, számos érdekesség köthető a fajtához.

A norvég erdei macska nyugodt és gazdáival szemben barátságos, kiváló állati társ. Szereti az emberek társaságát, bár az idegenekkel szemben először tartózkodó. Jól alkalmazkodik a családi környezethez és a gazdik napirendjéhez. Macskákkal, kutyákkal jól összeszoktatható, kedves cica. Emellett viszont van egy másik oldala, ami önálló, sportos és éber, így soha nem fog unatkozni a gazdi. Cikkünkben hoztunk 7 érdekességet erről az gyönyörű fajtáról.

1.) Norvégia nemzeti macskája

V. Olaf norvég király (egyes források szerint az 1950-es években, mások szerint 1938-ban) Norvégia nemzeti macskájának nevezte ki a norvég erdei macskát. A király 1957-től kezdve egészen haláláig, 1991-ig uralkodott.

2.) Vikingek társa lehetett

Egyes források szerint a norvég erdei macska kísérte a vikingeket felfedezőútjaikon, hogy a rágcsáló és egyéb kártevő populációt kordában tartsa. Így tehát hasznos és kedvelt társa volt a hajósoknak, és a szárazföldön maradt gazdáknak is. Más elgondolások szerint a vikingek vitték be az országba a norvég erdei macskák őseit Angliából. Megint egy másik elképzelés, hogy a norvég erdei macska ősei a keresztes lovagokkal érkeztek.

3.) Régi, mégis új

A norvég erdei macska egy régi fajta, mégis sokáig nem tett szert nemzetközi elismertségre. Bár a farmerek és a halászok megbecsülték a fajtát, körülbelül az 1930-as évekig rajtuk kívül viszonylag kevesen figyeltek fel rá. A FIFe (Fédération Internationale Féline) csupán 1977-ben ismerte el hivatalos macskafajtaként, a CFA (Cat Fanciers’ Association) pedig 1987-ben.

4.) Majdnem teljesen kihalt

Bár a norvég erdei macska bizonyos hivatással élők ismert és kedvelt fajtája volt, sokáig nem figyeltek fel rá a „kívülállók”. Ezt tetőzte a második világháború, amelynek során a kihalás szélére került ez a gyönyörű fajta. Szerencsére ekkor már szélesebb körben elterjedt a híre, így belekezdtek a fajta tudatos fenntartásába egy hivatalos tenyésztési programmal. Mint láthatjuk, ez szerencsére sikerrel végződött.

5.) Lassan nő be a feje lágya

Az egyik legnagyobb macskafajtának lenni úgy tűnik azzal jár, hogy több ideig tart az érettség elérése. A norvég erdei macskák állítólag egészen 5 éves korukig kiscicákhoz méltóan viselkednek.

6.) Több néven is ismert

A fajta norvég neve „skogkatt”, ami találóan erdei macskát jelent. Emellett vannak, akik rövidítik az egyébként viszonylag hosszú nevet, és a norvég erdei macskákat „wegies”-nek nevezik, ami a norvég (norwegian) rövidített becézése.

7.) Mitológiai karakter

A „skogkatt” az északi mitológiában, a norvég mítoszokban is megjelenik, mint „tündér macska”. Számos történetben helyet kapnak, általában Freya mellett. Például az istennő gyakori ábrázolása, hogy hatalmas állatokból álló macskafogat húzza a szekerét. Az istennő és a norvég erdei macska kapcsolatából babonák is születtek, például, hogyha tejjel kínálják Freya macskáit, akkor bőséges terméssel fogja megajándékozni őket. Egy ismert történet Thor és a „skogkatt” találkozása is. A skandináv mitológia szerint Thor és Jörmungand (Midgard-kígyó) háromszor találkoznak, és az utolsó találkozás végzetes lesz mindkettőjük számára (ez a Ragnarök). Az első találkozás viszont Loki utgardi látogatásakor történik. Ekkor Loki és Thor versengésbe kezdenek, és Thornak fel kéne emelnie az óriások macskáját (amit több forrás is skogkatt-ként említ). Ám a macska valójában  a Midgard-kígyó volt, amit még Thor sem tudott megemelni.

Bizonyos népmesékben a „hulderkatt", azaz troll macska jelenik meg, amit valószínűleg a szintén a norvég erdei macskáról mintáztak.