Hosszú évekkel ezelőtt futottunk össze először ezzel a különleges kis metszettel, ami akkor még egyszerűen csak megmosolyogtatott bennünket – nem gondoltunk arra, hogy valójában milyen komplex történet húzódik meg a groteszkül pikáns ábrázolás mögött.

hirdetés

Olvass tovább, és megtudhatod, hogy miért lop péniszt a macska ezen a hírhedt középkori metszeten.

Mit láthatunk a híres metszeten?

Kezdjük mindjárt a legelején. Az ábrázolás egyik központi szereplője egy apáca, aki mintha maga is lehetetlen küldetésként tekintene az irányú törekvésére, hogy halra cserélje a macska szájában éktelenkedő hímtagot. A háttérben egy bolondot láthatunk, aki egy alsónadrágot lengetve kifejezetten jól szórakozik a történteken – amiért hibáztatni nem tudjuk. A kép alatt lévő felirat így szól: „Flaisch macht Flaisch”, ami nagyjából úgy fordítható, hogy „hús egyenlő hússal”. A The Vulgar Crowd című blog szerzője szerint A „Flaisch macht Flaisch” felirat valószínűleg egy német szójátékokra utal: a „Fleisch” szó összekapcsolható a „Fleischeslust” kifejezéssel, ami „testi vágy”-at jelent, ezzel utalva arra, hogy az apácát szexuális indítékok vezérlik a macska zsákmányának megszerzésében. Ezt tovább erősítendő, a „Fleisch” szó szlengként a péniszre is utalhat. Ám a hal motívuma sem elhanyagolható: köztudottan katolikus szimbólum.

Ha megjött hozzá a kedved, az alkotást megnézheted a hollandiai Rijksmuseumban.

Miért lop péniszt a macska?

Hogy mélységeiben is megértsük az ábrázolást, először nézzük meg a készítési dátumot: 1555, ami éppen egybeesik a reformáció időszakának közepével Európában. A középkor végén és a kora újkorban nagy mennyiségben készültek humoros, szatirikus vagy akár obszcén metszetek, ugyanis a nyomtatás technikájának elterjedésével – különösen a fametszetek révén – lehetővé vált, hogy képeket viszonylag olcsón és nagy példányszámban sokszorosítsanak. Ennek köszönhetően Európában megjelentek az úgynevezett „népszerű nyomtatványok” (popular prints), amelyek a korai tömegkommunikáció egyik formájának tekinthetők. Ezek a képek nem kizárólag az elit számára készültek, hanem sokkal szélesebb közönséget céloztak meg: városi polgárokat, kézműveseket, kereskedőket, diákokat, zarándokokat, sőt olykor parasztokat is. Mivel a lakosság jelentős része csak korlátozottan tudott olvasni, a képi ábrázolás különösen fontos kommunikációs eszköz volt.

Tartalmuk igen változatos volt: sok metszet társadalmi vagy vallási szatíra volt, kigúnyolva például a kapzsiságot, az ostobaságot, a részegséget vagy a házassági viszályokat. A reformáció idején különösen gyakoriak voltak a katolikus egyházat bíráló vagy gúnyoló képek, amelyek a cölibátust vagy a papság képmutatását figurázták ki. Az obszcén vagy testiséggel kapcsolatos humor sem számított ritkaságnak, és ezek a képek sokszor éppen a túlzással és a groteszk ábrázolással érték el komikus hatásukat.

A középkorban gyakran ábrázoltak macskákat rossz hírük ellenére is

A pimasz macskát és a kétségbeesett apácát ábrázoló karikatúra vélhetően egy protestáns szatíra, amely gyakran festette le a cölibátusban élő katolikusokat (papokat, apácákat és szerzeteseket) világi, perverz és testi vágyaktól hajtott emberekként. Ez a protestantizmus egyik alapvető elvéből fakadt, a cölibátus kritikájából. A protestánsok azt állították, hogy a cölibátus romlott perverziókhoz vezet, ahol az emberek különféle szexuális kielégülési lehetőségeket keresnek. A protestáns elképzelés szerint a házasságon belüli szexuális kapcsolat Isten adománya, és ezért természetes. A cölibátus viszont természetellenes elképzelés, amelyet még a Biblia sem támaszt alá. Az ilyen népszerű karikatúrák, mint ez a fametszet, politikai fegyverként szolgáltak a vallási küzdelemben. Teljesen leegyszerűsítve a koncepciót: a karikatúra a katolikus képmutatást kívánja megmutatni.

De miért van ott a háttérben a bolond? A The Vulgar Crowd blog szerzője erre is választ ad. A középkori és kora újkori ábrázolásokban a bolond gyakran a gúny, a butaság vagy a megvezetettség jelképe. Felbukkanása valószínűleg nyomatékosítja, hogy az ábrázolás egy szatíra.

Középkori kódex

Egy különös népmese nyomában

A metszettel kapcsolatos kutatómunkánk során bukkantunk egy érdekes posztra, amely egy másik magyarázatot ad a különös illusztrációra. A 20. századi demográfusok, akik a késő középkori és kora újkori Közép-Európát tanulmányozták, figyelemre méltó születésszám-csökkenést vettek észre Bresgau-am-Rhein falucskában 1400 és 1707 között. Az Institute for the Scientific Study of Human and Non-Human Phenomena kutatói nemrég összekapcsoltak egy híres népmesét egy péniszt lopó macskáról ezzel a reprodukciós visszaeséssel.

A történetet már a 13. századi szövegek is említik, a cikkükben tárgyalt 16. századi illusztráció pedig arról tanúskodhat, hogy a vidéken egykor széles körben ismert népmese volt. A vizsgált időszakban Bresgau-am-Rhein negyvenegy lakosa panaszkodott olyan macskafélékre, amelyek állítólag „megfosztották őket férfiasságuktól”. A beszámolók szerint a megcsonkítás mindenféle fájdalom nélkül történt.

hirdetés