Amikor a természetben való tájékozódásról van szó, a kutyáknak és a macskáknak különböző játékszabályaik vannak. Míg a kutyák hajlamosak a jól ismert helyeket megszimatolni, addig a macskák szabadabb szelleműek, és új területeket fedeznek fel. A fajok mozgásmintái mélyen gyökereznek evolúciós múltjukban, és rávilágítanak arra, hogyan különböznek a szabadtéri mozgásban.

hirdetés

Egy közelmúltban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a vadon élő kutyafélék átlagosan gyakrabban használnak jól meghatározott útvonalakat, és nagyobb valószínűséggel követik ezeket, mint a vadon élő macskafélék. A Marylandi Egyetem kutatóinak vezetésével készült együttműködéses tanulmány GPS-nyakörv adatokra támaszkodott, amelyek 1 239 egyed mozgását rögzítették 34 fajból, 6 kontinensen, az elmúlt 10 év során – ez a valaha végzett legnagyobb összehasonlító kutatás a ragadozók mozgását illetően.

Európai vadmacska

A ragadozók mozgásáról új dolgokat tudtunk meg

William Fagan, a UMD kiemelt egyetemi biológia professzora, a tanulmány vezető szerzője és kollégái megállapították, hogy a vadon élő kutyafélék – farkasok, rókák, prérifarkasok és mások – következetesen kialakítanak és ragaszkodnak bizonyos útvonalakhoz saját territóriumukon belül. Ezzel szemben a macskafélék – a hiúzoktól az oroszlánokig a leopárdokon át – szabadabban járnak-kelnek, kevésbé támaszkodva kedvelt útvonalakra.

Az eredmények kihívást jelentenek a tudósok hagyományos felfogására nézve az emlős ragadozók mozgásekológiájáról. Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a ragadozók véletlenszerűen mozognak a territóriumaikon belül, amely feltételezés annyira elterjedt volt, hogy szabványos matematikai modellekbe is beépítették. Az új eredmények azonban azt mutatják, hogy sok ragadozó láthatatlan rendszereket hoz létre, amelyeket ismételten használnak mozgásuk során a territórium bizonyos részein. (Úgy gondolják, hogy ez részben a kutyák rendkívüli szaglásának köszönhető.)

Feltételezzük, hogy ez a különbség mély evolúciós eltéréseket tükröz abban, hogyan tájékozódnak és találnak utat ezek a fajok. A kutyafélék szaglása fejlettebb a macskafélékénél, ami segítheti őket abban, hogy kialakítsák és emlékezetükbe vésve kövessék a kedvelt útvonalakat. Úgy tűnik, ezek a különböző navigációs stratégiák évmilliók alatt alakultak ki, mióta a kutyák és a macskák utoljára közös őssel rendelkeztek

– magyarázza Fagan.

A felfedezésnek komoly gyakorlati jelentősége is van

Érdekes módon a kutyafélék és macskafélék közötti különbségek még erősebbé váltak, amikor a kutatók elemzésüket 9 közös tájra korlátozták, ahol mindkét csoportot egyidejűleg lehetett tanulmányozni, így kizárva más befolyásoló tényezők hatásait.

A kutatók szerint az eredményeknek sok gyakorlati következménye lehet a vadon élő állatok védelmére és kezelésére. Például az útvonalak használata a kutyaféléknél segítheti a zsákmány megtalálását, ugyanakkor ez a navigációs stratégia bizonyos kockázatokat is hordoz. A legégetőbb problémák az emberi tevékenységgel kapcsolatosak. Fagan kiemelte, hogy az állatok mozgásmintáinak rendszerességét megérteni és előre jelezni kulcsfontosságú az ember-állat találkozások előrejelzésében és a védett területek megszervezésében, különösen a veszélyeztetett fajok vadászattól és más fenyegetésektől való védelme szempontjából.

Pusztai macska, avagy manul

Ezt támasztja alá az a 2022-es tanulmány is, amely kimutatta, hogy a farkasokhoz és grizzly medvékhez hasonló ragadozók növelik a mozgásuk sebességét a települések közelében és a nagy ösvény- és úthálózatú területeken, valószínűleg az emberek elkerülése céljából. A ragadozók gyakran felismerik az emberrel való találkozás kockázatát, és mozgásukkal alkalmazkodnak hozzá.

„Ez a kutatás hatalmas vállalkozás volt, amely a COVID-pandémia idején kezdődő számos e-mail-váltásból indult, és végül a világ legnagyobb összehasonlító ragadozó-mozgás adatbázisává nőtte ki magát, 177 kutató közreműködésével világszerte. A projekt bemutatta, hogy a modern GPS-technológia és az általunk kifejlesztett kifinomult elemzési módszerek hogyan fedhetnek fel lenyűgöző, eddig rejtett aspektusokat az állatok viselkedésében, amelyeket rövid idővel ezelőtt még lehetetlen volt tanulmányozni” –világított rá Fagan a tanulmány jelentőségére.

hirdetés