A thai macska csupán nemrég vált hivatalos fajtává, ám már régóta jelen van, egy időben pedig mondhatni, ő volt a sziámi. Hogy miért váltak külön, miben tér el a két fajta, illetve, hogy miért érdekes a thai macska mai helyzete, azt az alábbiakban részletesebben is kifejtjük, néhány érdekességgel körítve a történeti tájékoztatót.

hirdetés

A thai macskát vannak, akik „régi stílusú (old-style) sziáminak” hívják. Ennek oka, hogy eredetileg valóban a sziámiból lett tovább tenyésztve, ám ezt nem egy új fajta létrehozásának igénye motiválta, inkább a sziámi régi formájának megőrzése. Erről részletesebben is beszélünk az alábbi érdekességek mentén.

1.) Amikor felmerült a thai macska elkülönítésének igénye

Aki hallott már a thai macskáról és esetleg utána olvasott az eredetének, annak valószínűleg ismerős lesz az alábbi történet. Aki viszont még csak most ismerkedik a fajtával, annak érdekes lehet, hogy hogyan alakult ki a ma ismert thai macska.

A fajta története egészen az 1950-es évekig többé-kevésbé megegyezik a sziámi történetével. Ezt nagyon röviden összefoglalva elmondható, hogy az akkori Sziámból (tehát a mai Thaiföldről) különleges küllemű macskák kerültek Amerikába és Angliába. Ezek a macskák nem mindenkinek nyerték el a tetszését, ám egy idő után belopták magukat a „vagyonosabb társadalmi rétegek” szívébe, és státuszszimbólummá váltak. A 20. század elejétől kezdve a nyugati macskatenyésztők nagyobb hangsúlyt kezdtek fektetni a sziámi megjelenésének tökéletesítésére: konzisztensebb és még egyedibb kinézetet szerettek volna, így a sziámi tenyésztése eltolódott az extrémitások irányába. Az 1950-es évekre kialakult a jellegzetes sziámi kinézet, amit a mai napig oly sokan szeretnek, ám ez az irányzat nem tetszett mindenkinek. Sokan hűek maradtak az „eredeti” sziámihoz, ami a thaiföldi macskák küllemét tükrözte. Ám nem ez volt a „mainstream” irány, a kiállításokon pedig inkább az újabb vonalú sziámikat preferálták. Ez odáig fajult, hogy az 1980-as évekre már teljesen a háttérbe szorultak az régi stílusú sziámi cicák.

A CFA és a TICA standardját követve ilyen egy modern sziámi. A macskakiállításokon is inkább ezzel a küllemmel találkozhatunk.

A fő irány mellett viszont még bőven akadtak olyan tenyésztők és macskatartók, akik a régi vonalú sziámikat preferálták, és akik meg akarták őrizni az eredeti küllemet. Kitartásuknak hála 1990-ben a régi stílusú sziámi bajnoki státuszt kapott a World Cat Federationtől, és ezzel együtt elnyerte a mai nevét is: thai macska.

Annak érdekében, hogy az új fajta génállománya egészséges maradjon, visszatértek az alapokhoz: 2001-től kezdve számos tenyésztő colorpointos macskákat importált Thaiföldről.

Thaiföldön a mai napig találkozhatunk velük

2.) Az eredeti thai macska, a wichienmaat

A thai macska története közel 700 évre vezethető vissza, amikor is verseket (Tamra Maew) írtak a csodált bajszosokról, akikkel az akkori Ajutthaja királyságban lehetett találkozni. Ezeket a cicákat már akkor is tenyésztették, és a wichienmaat (vagy egyes források szerint wichianmaad) névvel illették őket, ami gyémánt holdat (vagy holdgyémántot) jelent. Ez a fajta egyébként egyike a thai szerencsehozó cicáknak.

3.) Van, aki elismeri, és van, aki nem

Általában három macskás szervezetre szoktunk hivatkozni, ezek a TICA, FIFé és a CFA. A három közül csak a CFA nem ismeri el a thai macskát hivatalos fajtának , a TICA 2009-ben, a FIFé pedig 2017-ben ismerte el a „régi stílusú sziámit”.

Csakhogy bonyolítsunk egy kicsit a történeten, megemlítenénk a GCCF (Governing Council of the Cat Fancy) álláspontját, akik ugyan elismernek egy thai macskát, ám ez nem egyezik meg a korábbiakban ismertetett fajtával. A GCCF ugyanis nem a sziámihoz köti a thai macskát, hanem a korat leszármazottjaként tekint rá. Ez a thai viszont nem keverendő össze a másikkal. Ezt így fogalmazza meg a GCCF:

hirdetés

Mindazonáltal ezek a fajták rokonok, és mindegyikük Délkelet-Ázsiából származik. Ugyanakkor ahogy a KOR (korat) és a SIA (sziámi) sem ugyanaz, és a THA (thai macska) és a SIA ma már különálló fajták, úgy a THA és a TAI (korathoz visszavezethető thai) is különböznek egymástól. Mindegyik fajtának megvan a maga standardja és tenyésztési irányelvei.

4.) Fehér kiscicákból colorpointos felnőttek

Bár ez egy kicsit ad-hoc érdekesség az előző, masszívabb történeti áttekintések után, úgy éreztük, hogy kell egy kis levezetés a sok információ végére. A thai macska colorpointos mintázata ugyanazon az elven működik, mint a sziámié. Tehát, ahol a macska testhőmérséklete magasabb, ott nem lesz olyan pigmentált a bundája, mint a hűvösebb testrészeken. Utóbbiak a fej, főleg az orr és környéke, a fülek, a farok és a lábak. Ezeken a pontokon megmutatkozik a macska „valós színe”. Születéskor minden thai macska fehér színű, és ahogyan alkalmazkodnak a kinti hőmérséklethez, úgy láthatóvá válik jellegzetes, colorpointos mintázatuk.