A tudományos felfedezések néha váratlan segítők által érkeznek – most épp egy macska bizonyította, hogy a kísérletekben nemcsak tudósok, hanem háziállatok is kulcsszereplők lehetnek. Pepper egy új, korábban nem látott vírus hordozóját hozta haza.

hirdetés

Az amerikai tudós, John Lednicky macskája már tavaly híressé vált, mikor is részt vett az Egyesült Államok első ismert jeilongvírusának felfedezésében. A macska sikerét újra megismételte, amikor is egy olyan prédát kapott el, amely egy eddig soha nem látott vírust tartalmazott.

A tudós macskája és a frissen felfedezett vírus

A frissen felfedezett vírust egy elpusztult rövidfarkú cickányban (Blarina peninsulae) találták meg, melyet Pepper hozott haza egy sikeres vadászat után a floriadai Gainesville közelében. John Lednicky, Pepper gazdája és virológus a Florida Egyetemen begyűjtötte a zsákmányt, majd laboratóriumba vitte vizsgálatra. Az elemzések kimutatták, hogy a cickány egy eddig ismeretlen Orthoreovirus-törzset hordozott. Ez a víruscsalád viszonylag kevéssé tanulmányozott, és képes megfertőzni madarakat, emlősöket – köztük embereket is. Lednicky és munkatársai az eredményeket a Microbiology Resource Announcements folyóiratban tették közé.

Rejtélyes vírus a múltból

Az orthoreovírusokat az 1950-es években azonosították. Széklettel vagy belélegzett cseppekkel terjednek, és leggyakrabban a légző- vagy az emésztőrendszert támadják meg. Kezdetben „árva vírusoknak” nevezték őket, mivel nem társították őket ismert betegségekhez. Mára azonban kiderült, hogy ritka esetekben súlyos megbetegedéseket is előidézhetnek gyermekeknél, mint például agyvelő-, agyhártya-, vagy gyomor-bélrendszeri gyulladásokat.

Nem én vagyok az első, aki ezt mondja, de alapvetően, ha keresünk, találunk, és ezért fedezünk fel mindig új vírusokat

– emelte ki Lednicky.

A vírushordozó cickány története

A kutatók a cickányból kinyert vírust genetikai szinten vizsgálták, és egy teljesen új törzset azonosítottak, mely a Gainesville shrew mammalian orthoreovirus type 3 UF-1 nevet kapta. A vírusok folyamatos változása természetes jelenség, azonban a kutatók még sok mindent nem tudnak erről a törzsről. Következő lépésként Lednicky és csapata vérszérumtesztekkel és immunológiai vizsgálatokkal igyekeznek felmérni a vírus kockázatait.

Pepper jól van, és továbbra is hozzájárul a tudományos kutatáshoz vadászataival. „Ez egy lehetőség alapú vizsgálat volt. Ha találkozol egy elpusztult állattal, miért ne vizsgálnád meg, ahelyett, hogy egyszerűen eltemetnéd? Rengeteg információ nyerhető belőle” – mondta Lednicky. Pepper, a lelkes vadász, továbbra is bizonyítja, hogy egy cirmos nem csupán házi kedvenc lehet, hanem igazi tudományos társ is.

hirdetés