A vadmacska, vagyis a Felis silvestris egyik alfaja, az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) térségünk egyik legkevésbé ismert és legveszélyeztetettebb ragadozója. Bár hazánkban több területen is előfordul, a populáció száma sajnos csökken. Szerencsére elindítottak egy programot, amelynek keretében több információt szerezhetünk meg ezekről a fantasztikus élőlényekről.

hirdetés

A következőkben a vadmacska szokásairól, külső jellemzőiről és a magyarországi helyzetéről tudhatsz meg többet.

Egy gyönyörű példány

1.) Illusztris rokonság

A mitokondriális DNS elemzése során láthatóvá vált, hogy a Felis nemzetségből, a közös őstől egy leszármazási vonal részeként valamikor 4,14–0,02 millió évvel ezelőtt vált el a vadmacska. Első volt a mocsári macska, őt követte a feketelábú macska, majd a homoki macska és az afroázsiai vadmacska, a sort pedig a vadmacska zárta. Két alfaja ismert, az európai és a kaukázusi. Korábban az afroázsiai vadmacska és a kínai hegyimacska is az alfajának számított, de ma már önálló fajként tekintünk ezekre is.

Balról a nőstény, jobbról a hím

2.) Itthon is őshonos

Bevalljuk, a cím kissé túlzás, ugyanis ez a helyes ragadozó bármit megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen velünk találkoznia. Az azonban tagadhatatlan, hogy kis hazánk több területét is élőhelyének tekinti. Élnek populációk az Északi- és Dunántúli-középhegységben (Zemplén, Gömör-Tornai-karszt, Bükk vidék, Mátra, Cserhát, Börzsöny, Gerecse, Vértes, Bakony), de a Gödöllői-dombságban is. A síkvidékeinken pedig a Duna alsó szakaszán, a Drávánál, valamint a Tiszát és a Körösöket kísérő nagyobb kiterjedésű ártéri erdőknél fészkel.

Vadkamerás felvétel egy fürge vadmacskáról, ahogy a Sajó árterében settenkedik: 

3.) A fenyegetettség valós

A Vörös Lista szerint nincs fenyegetett státuszban, de ez nem jelenti azt, hogy a vadmacska sora jól menne! Sajnos megfigyelhető, hogy a legtöbb országban ritkul az állományuk. Ebben hatalmas szerepet játszik az, hogy sokan összekeverik őket a kóbor vagy elvadult macskákkal, és kilövik őket. (Nem mintha egyébként azokat törvényesen lehetne ritkítani ebben a formában.) A Skót-felföldön például 2004-ben körülbelül mindössze 400 egyed élt a vadonban, akikre nem csak a puskák jelentettek veszélyt. A kóbor és elvadult macskákkal való kereszteződés is fenyegeti a faj fennmaradását, emellett pedig élőhelyének elvesztése is nagy nyomást helyez rá.

Hazánkban 1974 óta védett, 2012 óta pedig fokozottan védett státuszban van.

Mindent megfigyel

4.) Vadmacska Fajmegőrzési Program

A Budakeszi Vadaspark, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő szakmai együttműködésében létrejött Vadmacska Fajmegőrzési Program gyakorlati megvalósítása 2021-ben indult, amelynek keretében kamerákat helyeznek ki, hogy részletsebben megfigyelhessék ennek a fantasztikus állatnak a viselkedését, szokásait és a hibridizáció mértékét.

Bár a populáció számában csökkenés figyelhető meg sajnos itthon is, a vadmacska felbukkant olyan helyeken, mint a Budai-hegység erdeiben, ami arra enged következtetni, hogy a vadmacska és az ember zavartalan együttélése igenis kivitelezhető. Azon túl, hogy meggyőződnek a jelenlétükről, igyekeznek mintákat is begyűjteni, hogy elkezdődhessenek a genetikai vizsgálatok. Erre pedig nagy szükség van, a vadmacska ugyanis Európa egyik legkevésbé ismert és egyben legveszélyeztetettebb ragadozója.

Egy különleges, nagyon közeli téli felvétel szintén hazánkból: 

5.) Ebben különbözik a házi macskától

Egy avatatlan szem könnyedén összetéveszthetne egy cirmos házi macskát és egy vadmacskát, de azért van néhány jelentős különbség, ami azonnal lerántja a leplet a megfigyelt állatról. A vadmacska mindig szürkésbarna, a test alsó részein a bundának okkeres beütése van. Rajzolata lehet egészen elmosódott, de jól kivehető iromba is. Mérete hasonló a házi macskáéhoz, 4–6 kg, de lényegesen zömökebb, masszívabb a testalkata. Talán a legjelentősebb különbség a faroknál figyelhető meg. A vadmacska farkán hosszú, dús szőr nő, és a testrész nem vékonyodik el a vége felé. A vége fekete és lekerekített. Itt bővebben is olvashatsz a különbségekről.

A farokgyűrűk árulkodóak

6.) Megfigyel, majd lecsap

A vadmacska igen tehetséges vadász. Általában éjszaka vagy hajnalban, illetve napnyugtakor ejti el a prédáit, amelyeket megfigyel, majd amikor azok elég közel vannak, néhány nagyobb ugrással (ezek összessége lehet akár 3 méter hosszú is) ott terem, és lecsap. Ha a préda megmenekül, nem fárasztja tovább magát, elengedi, és új áldozat után néz. A zsákmányszerzésben a hallását és a látását használja.

A büszke vadász

7.) Inkább elbújik, mint hogy fára másszon

A vadmacska nem készít önmagának búvóhelyet, inkább beköltözik más állatok által elhagyott fészkekbe és fedezékekbe. Ha fenyegetve érzi magát, annak ellenére, hogy ragadozó, inkább elbújik, kerüli a konfliktust. Ilyen esetekben ritkán mászik fel a fára, szívesebben keres egy biztonságos zugot.

hirdetés