Így viselkednek a vadmacska-házi macska hibridek: a te kedvenceden látsz ilyen jeleket?

Az oldalunkon számos alkalommal olvashattál már arról, hogy a hazai vadmacskaállományt többek között a hibridizáció is nagy mértékben veszélyezteti. Mivel élőhelyük feldarabolódik, számuk is csökken, így gyakran előfordul, hogy alkalmas partner híján párosodnak a szabadon kóborló vagy elvadult házi macskákkal. Ennek eredményeképpen a hazai állomány jelentős része hibrid, azaz vadmacska és házi macska kereszteződéséből származó egyed. Ez a folyamat pedig félő, hogy előbb-utóbb a tiszta vérű példányok kihalásához vezet.

hirdetés

A kialakult helyzet vadmacskákra gyakorolt hatását szerencsére egyre többször és egyre alaposabban vizsgálják, azonban érdekes módon a keveredés házi macskákat érintő hatásairól egészen idáig nem igazán esett szó. Vagyis, hogy mi van azokkal a cicákkal, amik például egy ilyen fajon kívüli nász eredményeiként jelenleg családi környezetben élnek. Az ELTE Etológia Tanszékről Pongrácz Péter vezetésével Lugosi Csenge és Kovács Petra Anett hallgatók, valamint a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettől Lanszki József professzor friss publikációjukban azt kutatták, hogy a magyar társmacska állományban vajon megfigyelhetőek-e hibrid küllemű, és főként: a szokásostól jellegzetesen eltérő viselkedésű egyedek.

Európai vadmacska

Hibrid macskák a családban

Mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oldalán írják, a kutatási kérdőívet több mint 700 hazai macskatartó töltötte ki, leírva macskáik különféle viselkedésformáit és küllemét – sőt, a lelkes résztvevők több mint 400 cicáról fotókat is küldtek. Ezeket a fényképeket az etológusok a skót vadmacskakutatók által kialakított küllemi pontrendszer szerint értékelték, eldöntve, hogy mennyire mutat az adott macska vadmacskás jellegzetességeket.

Még a kutatókat is meglepte, hogy a házi macskák 20%-a mutatott hibrid vonásokat. De talán még ennél is érdekesebb volt, hogy ezek a cicák másként viselkedtek gazdáik szerint, mint a házi macska küllemű rokonaik. A leírások szerint a hibridszerű cicák sokkal függetlenebbek voltak, és az sem volt rájuk jellemző, hogy más macskákat a jellegzetesen feltartott farokkal történő üdvözléssel köszöntsenek – bár az emberek felé mutatták ezt a gesztust. Miként írják, „a macskákkal szembeni farokfeltartott köszöntés hiánya különösen érdekes a vadmacskás kinézetű cicáknál. Ez a viselkedésforma ugyanis domesztikációs szerzeménynek tekinthető, amennyiben a vadmacskák csakis kölyökkorban, és az anya felé mutatják. Házi macskánál viszont a barátságos közeledés jele felnőttkorban is, legyen bár a partner másik macska, ember, vagy éppen egy családbéli kutya.”

A szakemberek vizsgálták a cirmos és a nem cirmos egyedek közötti különbségeket is. Kitűnt az eredményekből, hogy az iromba jószágok „vadasabb” jellegzetességekkel bírtak: a gazdák bevallása szerint rajtuk kívül minden más emberrel barátságtalanabbak voltak, többet kóboroltak, és az élelmüket is hevesebben védelmezték. A kutatásban szereplő hibrid jellegű macskák tartási körülményei nem tértek el házi macska külsejű egyedekétől, és az élőhelyük is bárhol lehetett, nem csak azokon a területeken, ahol számon tartanak vadmacska populációkat.

Borzi macska lesifotója / Fotó: welovecatz.hu

A DNS-kutatás még most zajlik a tesztekben résztvevő állatokon, így arra csak később derül majd fény, hogy a vadmacska jelleget mutató cicák valóban hibridek-e. Azonban, ahogy írják is, a jelek mindenesetre egyfelé mutatnak. A vizsgálatokat folytatják, így továbbra is elérhető a kitöltendő kérdéssor ezen a linken, amivel te is jelentkezhetsz a tesztekre.

Borzi és Ferdinánd

A témában saját tapasztalatom is van. Sajnálatos körülmények miatt úgy alakult, hogy a nagymamám megörökölte a szomszédja cicáját, akiről nem sokkal utána kiderült, hogy vemhes. Borzi egy kölyöknek adott életet, akit Ferdinándnak neveztünk el. Borziról már korábban is sejtettem, hogy lehet benne vadmacska vér, elsősorban a külső jellegzetességei miatt. (Sajnos nem kifejezetten rajong a fényképezőgépért, de sikerült róla egy fotót készíteni sutyiban, amit fentebb láthattok.) Bár Borzi elfogad bennünket – főként valószínűleg azért, mert nálunk kap enni –, soha nem tapasztaltuk esetében a feltartott farkú üdvözlést. Ugyan az ételét nem védelmezi hevesen, egyértelműen érezhető rajta, hogy nagyon szabad szellem, és szereti a saját útját járni. Még úgy is, hogy előző gazdájánál is sok időt töltött a lakásban.

Ferdinánd itt valamivel 5 hónapos múlt / Fotó: welovecatz.hu

Ferdinándra 2-3 hetes korában bukkantunk, addig elrejtette őt a mamája. Ugyan ebben a korban még nagyon képlékenyek a kiscicák, érezhetően sokkal nehezebb volt készhez szoktatni, mint bármely más házimacska-kölyköt. Bár még lábra is alig tudott állni, fújt és sziszegett ránk sokáig. Később azonban a türelemnek, és majd a hozzátáplálásnak hála, ma már a család minden tagjának ölében szívesen üldögél, és jókat lehet vele játszani is. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy jelentős macskás tapasztalatom során sosem láttam még olyan cicát, ami ilyen vadul, kifent karmokkal, a fogait is jelentős mértékben bevetve játszana. Sosem agresszív, egyszerűen csak ez számára a természetes, és terelgetni is nehéz, ugyanis könnyen megsértődik, ha próbáljuk felállítani a határokat. Nála sem figyeltük meg soha a feltartott farkú üdvözlést, és rá is jellemző a nagy fokú önállóság. És a jelek szerint a vadásztehetsége is átlagon felüli lehet.

Ferdinánd kölyökkorában – nevét Ferdinándról, a bikáról kapta, mert folyvást fújt, és a bika jegyében született / Fotó: welovecatz.hu

Ferdi egyébként hatalmas, robusztus macskává cseperedett, fél évesen már akkora volt, mint a családunk másik két házi macskája (egy kandúr és egy nőstény) teljesen kifejlett korukban. Rendkívül vastag nyaka van, tömött szőre, a vadmacskákra jellemző fehér álla és a farka vége sem vékonyodik el, hanem lekerekített, akár a vad rokonoké. Ahogy a kutatók is megjegyezték, a dolgok egyfelé mutatnak. Ráadásul otthonunk a Körösök mentén található, ahol bizonyítottan élnek vadmacskák.

hirdetés