Egy új tanulmány szerint a macskák úgy öregszenek, akár az emberek

Állítsd be, hogy a We love Catz az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sok gazdi tapasztalja, hogy idősödő macskája már nem ugyanaz, mint néhány évvel korábban: többet alszik, lassabban mozog, néha zavartnak tűnik, vagy mintha feledékenyebb lenne. Egy friss kutatás szerint ezek a változások sokkal közelebb állhatnak az emberi öregedéshez, mint eddig gondoltuk.

hirdetés

A tanulmányban 3754 biológiai adatot elemeztek a kutatók, és egy olyan biológiai modellt készítettek, amely összehasonlítja az öregedéssel járó változások sebességét is. Lássuk, hogy miben hasonlít egymáshoz az emberek és a macskák agya, ha az öregedés kerül szóba.

Az idős macskák agyában azok a szerkezeti változások figyelhetők meg, mint az embereknél

Amerikai, brit és francia kutatók azt vizsgálták, hogyan öregszik az emlősök agya, és eredményeik alapján a házi macska az egyik legjobb természetes modellje lehet az emberi agyi öregedésnek. A kutatás különlegessége, hogy nem laboratóriumi körülmények között mesterségesen előidézett betegségeket vizsgált, hanem természetes módon idősödő macskákat, amelyek ugyanabban a környezetben élnek, mint mi.

A kutatók összesen 3754 biológiai adatot elemeztek több mint 150 macskáktól, emberektől és más emlősfajoktól. Az összehasonlításban MRI-felvételek, vérvizsgálatok, életkori fejlődési mérföldkövek, valamint különböző anatómiai és élettani változások szerepeltek. Nem egyszerűen az életkort vetették össze – vagyis nem a jól ismert „egy macskaév hány emberév” kérdésre keresték a választ –, hanem egy olyan biológiai modellt készítettek, amely az öregedéssel együtt járó változások sebességét hasonlítja össze.

Ez azért fontos, mert az öregedés nem lineáris folyamat. Sem az emberek, sem a macskák nem ugyanolyan ütemben öregszenek egész életük során: bizonyos időszakokban felgyorsul, máskor lelassul.

Az MRI-vizsgálatok különösen érdekes eredményeket hoztak. Az idős macskák agyában ugyanazok a természetes szerkezeti változások figyelhetők meg, mint az embereknél: csökken az agy térfogata, kitágulnak az agykamrák, és fokozatos agysorvadás alakul ki. Ezek a változások az egészséges öregedés részét képezik, de emberben a demenciával járó betegségek – például az Alzheimer-kór – esetén még kifejezettebbé válhatnak.

Bár az Alzheimer-kór szigorúan humán diagnózis, az állatorvoslás jól ismeri a Macskák Kognitív Diszfunkciós Szindrómáját (FCD). Ez a macskademenciaként is emlegetett állapot kísértetiesen hasonló agyszerkezeti leépüléssel és viselkedésbeli változásokkal jár, mint az emberi időskori elbutulás.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy a macskák Alzheimer-kórban szenvednek. A vizsgálat csupán azt mutatta ki, hogy az agy öregedésének szerkezeti mintázatai meglepően hasonlóak a két fajban. Az Edinburgh-i Egyetem és a Kaliforniai Egyetem (UC Davis) neuro-patológiai kutatásaiból ugyan ismert, hogy idős macskák agyában is előfordulhatnak az Alzheimer-kórhoz hasonló fehérjelerakódások, de ez a mostani vizsgálat nem ezekre, hanem az agy természetes öregedésére összpontosított.

Egy 15 éves macska az eredmények alapján egy 80 éves embernek felel meg

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint egy körülbelül 15 éves macska biológiai öregedése nagyjából egy 70–80 éves emberének felel meg. Ez nem egy új emberévek-macskaévek átváltás, hanem statisztikai modell, amely az öregedési folyamatok hasonlóságát írja le.

Egy 15 éves macska biológiai öregedése nagyjából egy 70–80 éves emberének felel meg

A tanulmány arra is rámutatott, hogy a házimacskák különösen értékesek lehetnek az öregedés kutatásában, mert hosszabb életet élnek, mint sok más állatfaj. A kutatók megfigyelték azt is, hogy a rendelőkbe kerülő kedvencek gyakran jóval idősebbek, mint a kutatótelepeken tartott macskák, ezért náluk sokkal jobban tanulmányozhatók az időskor természetes változásai. Mivel egyre több gazdi vállalja a korszerű diagnosztikai vizsgálatokat – például az MRI-t –, az állatorvosok értékes adatokhoz juthatnak anélkül, hogy külön kutatási célból kellene állatokat tartani.

A szakemberek szerint a jövő egyik fontos iránya lehet az úgynevezett One Health szemlélet, amely az ember- és állatorvoslás együttműködésére épít. Ha nagyméretű állategészségügyi adatbázisok jönnek létre – az embereknél már működő rendszerekhez hasonlóan –, az segíthet jobban megérteni, hogyan hatnak a genetikai tényezők, az életmód és a környezet az agy öregedésére.

hirdetés