Oroszországban honos a világ legritkább nagymacskája: alig valamivel több mint 100 példány élhet a Földön
Közzétéve: 2025. 09. 15. 06:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 4 perc olvasásKözzétéve: 2025. 09. 15. 06:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 4 perc olvasás
Az amuri leopárd (Panthera pardus orientalis) a leopárd egyik alfaja, amely nem Afrika szavannáin őshonos, hanem Oroszország délkeleti részén, a Primorye régióban, valamint Észak-Kínában él. A Vörös Lista kritikusan veszélyeztetettként tartja nyilván. A becslések szerint körülbelül 130 egyed élhet a bolygónkon.
A következőkből részletesebben is megismerheted az amuri leopárdot, és arról is ejtünk szót, miért sodródott a kihalás szélére.

Felmerülhet benned a kérdés, hogy mit keresnek leopárdok Afrikán kívül? Nos, az amuri leopárdok természetes elterjedésük részeként jutottak el Észak-Kínába és Oroszország Távol-Keleti részére. A keleti és északi populációk hosszú idő alatt elszigetelődtek a délebbi leopárdoktól, így kialakult az amuri leopárd alfaj. A vadon élő egyedek nagy területeken vándoroltak, így terjeszkedtek a régióban, majd a 20. század során az erdőirtás és az orvvadászat miatt a populációk fragmentálódtak, így mára az amuri leopárd a világ legritkább nagymacskája. Genetikai vizsgálatok szerint az amuri leopárd szorosan kapcsolódik az észak-kínai és a koreai leopárdokhoz, ami szintén arra utal, hogy a populáció a 20. század elején darabolódott szét.
Küllemében valamennyire eltér más leopárd alfajoktól: azonnal megragadja a szemünket a télen vastag, világos bézs árnyalatú bundája, amelyen feltűnő, ritkás rozetták rajzolódnak ki, amelyek nagyobb méretűek, valamint közepükön sötétebb a szőrzet, mint a bunda alapszíne. A téli szőrzet rendkívül sűrű és hosszú, nyáron viszont rövidebb és élénkebb árnyalatú, de akkor is dúsabb hatást kelt. Mérete valamivel kisebb a leopárdok között: a hímek testhossza 107–136 centiméter, farokhosszuk 85–95 centiméter, súlyuk pedig 48–70 kilogramm. A nőstények kisebbek: testhosszuk 91–115 centiméter, farkuk 75–80 centiméter, súlyuk 25–43 kilogramm körül mozog.

Az amuri leopárdok magányosan élnek, nagy területeket járnak be vadászat közben. A hímek territóriuma 60–100 négyzetkilométer, amit vizelettel és karmolásokkal jelölnek meg. A nőstények körülbelül két évig nevelik utódaikat, fő táplálékuk szarvasokból, vaddisznókból, rókákból és nyulakból áll. Fürge és erős állatok, gyakran elrejtik a félbehagyott zsákmányt más ragadozók elől. Ínségesebb időszakokban más állatok által meghagyott dögökre is ráfanyalodnak.
Más leopárdokhoz hasonlóan az amuri leopárd is képes akár 60 km/h sebességgel futni, valamint több mint 6 m távolságra vízszintesen, és akár 3 m magasságra függőlegesen ugrani.

Az amuri leopárd fennmaradását elsősorban az orvvadászat, a zsákmányállatok vadászata, az élőhelyek elvesztése és az erdőirtás veszélyezteti. Természetes élőhelyeit a tűzesetek és az utak építése is fenyegeti, miközben a vadon élő populáció kis létszáma miatt a génállomány nagyon korlátozott, ami fokozza a beltenyészet kockázatát. 2015-ben egy vadon élő példányt találtak veszettséghez hasonló betegséggel Primorskyi Krai-ban, ami azt mutatja, hogy a kis populációk ki vannak téve a betegségeknek, amelyeket házi vagy vadállatok hordozhatnak. Az amuri leopárdok bizonyos területeken együtt élnek a szibériai tigrisekkel, de a tigrisek elől általában magasabb területekre és távolabb húzódnak a településektől.
Az orvvadászat jelenti talán a legnagyobb veszélyt a faj túlélésére. A helyi lakosok illegálisan vadásznak rájuk és a leopárdbundákat külföldi piacokon próbálják értékesíteni. Az ember által okozott tűzesetek, például mezőgazdasági égetések, szintén komoly fenyegetést jelentenek, mivel a délnyugat-primorszki területek jelentős része évről évre kiég, így a sűrű erdők helyett nyílt szavannaszerű területek alakulnak ki. Az élőhely-fejlesztési tervek, például olajvezeték vagy nyílt szénbányák építése, szintén komoly kockázatot jelentettek a faj számára, főként a fokozódó emberi jelenlét miatt.
Mindezek mellett a beltenyészet is komoly negatív hatást gyakorol a fajra. A populáció genetikai diverzitása nagyon alacsony, ami a szaporodásban és az utódok túlélésében is gondokat okoz. Az utóbbi évtizedekben a kölykök túlélése folyamatosan csökkent, ami tovább növeli a kis populáció sebezhetőségét. Sajnos ennek következtében az amuri leopárd túlélése rendkívül érzékeny a betegségekre, az emberi hatásokra és a genetikai problémákra egyaránt.

Ökológiai, gazdasági és kulturális szempontból is fontos faj. Élőhelyének megőrzése más fajok, köztük az amuri tigrisek és a zsákmányállatok, például a szarvasok számára is előnyös. Az amuri leopárd védelme érdekében a természetvédők és a kormányok védett területeket hoztak létre, ahol tilos az orvvadászat és korlátozzák az emberi tevékenységeket.
Kameracsapdás felmérésekkel és tudományos megfigyeléssel követik a populáció mozgását és egészségi állapotát. Egyes területeken az élőhely rehabilitációját végzik, például az erdők visszaültetésével és a tűzesetek szabályozásával. A faj szaporodásának segítésére fogságban nevelt egyedeket is engednek vissza a vadonba, hogy növeljék a génállományt.
Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően az utóbbi években a vadon élő populáció fokozatosan nőtt, és jelenleg körülbelül 128–130 egyed él szabadon, amely azonban még mindig elképesztően kevés, de tagadhatatlanul haladás a 2015-ben számlált 50 egyedhez képest.
Kövess minket!
facebook instagram
Kapcsolódó cikkek