Babó és Jiji: így váltak sérült cicákból terápiás hősök

Jiji, Plecskó Judit háromlábú mentett cicája már most is bizonyítja, hogy a sérülés nem akadály: teljes életet él, és hamarosan terápiás társsá válhat. Babóval, a hófehér siket macskával együtt mutatják meg, mennyi erő és szeretet lakozik bennük.

hirdetés

Cikkünkből megtudhatod, mi inspirálta a Terápiás és Segítő Macskákért alapítvány létrehozását, és azt is megtudhatod, hogy dolgozik Judit együtt Judit a mindennapokban Jijivel és Babóval.

Jiji mozgása kissé eltér a megszokottól; ennek ellenére magabiztosan közlekedik, nyitott az emberek felé, és könnyen kapcsolódik / Fotó: Plecskó Judit

Így működik a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány

A Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány Magyarországon úttörő szerepet tölt be: elsőként kezdett el kifejezetten macskák terápiás felkészítésével és bevonásával foglalkozni. Nemcsak képzéseket és minősítéseket szerveznek, hanem valódi szakmai műhelyként is működnek, ahol folyamatosan fejlesztik a macskákkal végzett segítő munka módszertanát.

Az általuk kidolgozott szemlélet túlmutat a terápiás helyzeteken: olyan gyakorlatokat és megközelítéseket adnak át a gazdiknak is, amelyek a hétköznapi cicatartásban is hasznosak lehetnek – legyen szó kommunikációról, bizalomépítésről vagy a macskák viselkedésének jobb megértéséről. Céljuk, hogy minél többen felismerjék: a macskák nemcsak társállatok, hanem megfelelő felkészítéssel érzékeny, együttműködő segítőtársakká is válhatnak.

Babó a testvérével együtt került az utcára, onnan pedig szerencsére az Ágica Sérültállat Menedék Alapítványhoz, akiktől Judit örökbe fogadta / Fotó: Plecskó Judit

Egy régóta dédelgett cél megvalósítása: így épül a híd az emberek és állatok világa között

Plecskó Judit habilitációs macskatrénerként és fejlesztő pedagógusként különleges hidat épít az állatok és az emberek világa között. Régóta dédelgetett célja volt, hogy pedagógusi munkáját kisállatok bevonásával tegye még gazdagabbá – ezt ma már terápiás cicáival valósítja meg a mindennapokban.

2024 tavasza óta két cicájával, Matyival és Áfonyával dolgozik együtt, majd 2025-ben csatlakozott hozzájuk Babó is, a hófehér siket cica, aki szintén aktív résztvevője lett a foglalkozásoknak. Judit számára a közös munka nemcsak szakmai út, hanem örömforrás is: a cicák jelenléte új dimenziót ad a fejlesztő foglalkozásoknak.

Az oktatás mellett az alapítvány munkájában is aktív szerepet vállal: a leendő terápiás cica-gazdi párosokat segíti az alapvizsgára való felkészülésben, támogatva őket abban, hogy ők is elindulhassanak ezen az egyedi és értékes úton.

A terápiás foglalkozások egyik legfontosabb hozadéka a szemléletformálás / Fotó: Plecskó Judit

Örökbefogadott segítőtársak: Babó és Jiji története

A terápiás macskák világa elsőre talán szokatlannak tűnhet, de egyre többen tapasztalják meg, milyen különleges kapcsolat alakulhat ki ember és macska között. Judit mindkét cicát menhelyről fogadta örökbe: Babó, a hófehér cica, siketen került hozzá, Jijit, a háromlábú cicát is tudatosan választotta maga mellé segítőnek.

Babó a testvérével együtt került az utcára, onnan szerencsére az Ágica Sérültállat Menedék Alapítványhoz, akiktől örökbe fogadtam. Szerettem volna egy hófehér cicát; tudtam arról, hogy siket, amit izgalmas kihívásként éltem meg. Babóval nagyon jó együtt dolgozni, terápiás cicaként is kiválóan teljesít. Babó után tudatosan szerettem volna egy másik, sérüléssel élő cicát is a csapatba

– meséli Judit.

Jijire a szengotthárdi Reménykuckóban talált Judit, akkor még Mimi néven keresett gazdit. „Írtam Virágnak, bemutatkoztam, és elmondtam, hogy kifejezetten mozgássérült cicát keresek, mert terápiás állatként szeretnék vele dolgozni. Hangsúlyoztam, hogy ez tudatos döntés a részemről. Ez az elképzelés szerencsére megtetszett neki, így végül nekem adta Jijikét."

Jijike jelenleg még felkészülés alatt áll, de egyre magabiztosabban mozog idegen környezetben, és nyit az emberek felé. A terápiás munka egyik legnagyobb kihívása éppen ez: a macskák természetüknél fogva ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz, így minden új helyzet külön felkészítést igényel.

A gyerekek megtanulják az elfogadást, a felelősséget és az együttérzést / Fotó: Plecskó Judit

Amikor a cicák empátiát tanítanak

A terápiás foglalkozások egyik legfontosabb hozadéka a szemléletformálás. A résztvevő pedagógusok és gyerekek gyakran meglepődnek, amikor megtapasztalják: egy sérült cica is teljes, boldog életet élhet, és ugyanolyan szerethető, tanítható, mint bármelyik másik. Ez az élmény segít lebontani az előítéleteket, és erősíti az empátiát.

Jiji, a háromlábú cica különösen jól mutatja ezt. Bár mozgása kissé eltér a megszokottól, magabiztosan közlekedik, nyitott az emberek felé, és könnyen kapcsolódik. A vele való találkozás sokak számára felismerést hoz: a „különbözőség” nem hátrány, hanem egy másfajta működés.

Ezek a foglalkozások nemcsak az állatokról szólnak, hanem az emberekről is. A gyerekek megtanulják az elfogadást, a felelősséget és az együttérzést – olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek később is velük maradnak, és hatással lehetnek arra, hogyan viszonyulnak másokhoz – legyen szó állatokról vagy emberekről.

hirdetés