A kutyák esetében gyakran használják a szőrös gyerek fogalmat, ahogy pedig a macskatartás is kezd felzárkózni, ott is megjelent a definíció. Családtagok hát, akiket olyan intenzitással és mélységgel lehet szeretni, mint egy másik emberi lényt. És ők vajon hogyan éreznek irántunk?

hirdetés

A kérdésre választ adni nem egyszerű, hiszen nem tudjuk őket megkérdezni. De ha meg is tudnánk, ahogy dr. Mikel Maria Delgado macskaviselkedés-szakértő is felhívja a figyelmet, a macskáknak a természetben nincs hosszú távú kapcsolatuk a szüleikkel. A következőkben azonban mégis kísérletet teszünk arra, hogy értelmezzük, hogyan kötődnek a macskák az emberekhez.

A kötődéselméletről dióhéjban

A kötődéselmélet azt vizsgálja, hogyan alakul ki a csecsemő és az elsődleges gondozója között egy érzelmi, biztonságot nyújtó kapcsolat. A biztonságosan kötődő gyermek a gondozójára „biztonságos bázisként” tekint: tőle kap bátorítást a világ felfedezéséhez, és hozzá fordul megnyugtatásért, ha félelmet vagy bizonytalanságot érez. Ugyanakkor léteznek más kötődési stílusok is, mint az elkerülő vagy a szorongó, amelyek különböző módon hatnak a gyermek stresszhelyzetekben tanúsított viselkedésére. A kötődési stílust klasszikusan a „Különös Helyzet Teszt” (Strange Situation Test; SST) nevű vizsgálattal állapítják meg, amelyben a gyermek reakcióit figyelik a gondozó távollétére és visszatérésére. Ezek a korai mintázatok hosszú távon befolyásolhatják a későbbi kapcsolatok működését, például a baráti vagy romantikus kapcsolatokat.

A „Különös Helyzet Teszt”egy szabályozott laboratóriumi vizsgálat, amelyben a gyermek egy ismeretlen szobában tartózkodik a gondozójával és egy idegennel. A teszt során a gondozó és az idegen többször felváltva hagyja el a szobát, majd lép be a helyiségbe, miközben a gyermek viselkedését figyelik. Az elemzés során azt vizsgálják, hogyan reagál a gyermek a gondozó távollétére, visszatérésére, illetve az idegennel való interakciókra – ezáltal meghatározható a kötődési stílusa. A biztonságosan kötődő csecsemők felfedeznek, amikor a szülő jelen van, szomorúak lehetnek, amikor elmegy, de örülnek a visszatérésének. Egyedül az idegennel is kapcsolatba lépnek, de jobban kedvelik a gondozót.

Hogyan kötődnek a macskák?

Számos kutatás szerint a kutyák hasonló viselkedést mutatnak, mint a csecsemők. Szoronganak, amikor gazdájuk elhagyja a szobát, izgatottak, amikor visszatér, és a gazdát részesítik előnyben az idegennel szemben. A teszt azonban hosszú (20–30 perc), így a kutyák a végére kifáradnak, ami befolyásolhatja a felfedező viselkedést. A teszt variációi azonban arra utalnak, hogy a kutyák nem csupán azért viselkednek így, mert szeretik a gazdát – valódi kötődési kapcsolatuk van. Négylábú társaink többet játszanak és fedeznek fel (egyedül és idegennel is), ha a gazda jelen van.

Bár a macskás vizsgálatok körülbelül 30 évvel le vannak maradva a kutyásak mögött, egyre több kutatás készül már az esetükben is. 2007-ben egy módosított „Különös Helyzet Tesztet” végeztek 28 macskával. A macskák aktívabbak voltak, amikor a gazda jelen volt – ez a felfedező viselkedést, és a „biztonságos bázis” használatát sugallta. Egyedül többet nyávogtak, mint ember jelenlétében. A gazdájukhoz többet dörgölőztek, mint az idegenhez. Ezek tényleg kötődési jelek lennének? Nos, ahogy dr. Delgado kiemeli, a 2007-es kutatásnak voltak hibái: két olyan lépés szerepelt, ahol csak a gazda volt a macskával, de csak egy, ahol az idegen. Ráadásul az idegenes szakaszt közvetlenül az egyedüllét előzte meg, ami torzíthatta a viselkedést, ráadásul az események sorrendjét sem ellenőrizték megfelelően.

2015-ben emiatt megismételték vizsgálatot javított módszertannal, kiküszöbölve a fenti hibákat. Az eredményeik szerint nem volt különbség a felfedezésben vagy a játékban a gazda és az idegen jelenlétében, valamint a macskák ugyanolyan szívesen léptek interakcióba mindkettőjükkel.

Egy 2019-es vizsgálat szerint azonban mégis lehetnek különböző kötődési mintázatok. A kutatás során egy rövidített „Biztonságos Bázis Tesztben” 2 percet töltöttek a gondozóval egy új szobában a macskák, majd 2 percet egyedül, végül a gondozó visszatért. A cicák viselkedése alapján kódolták a mintázatokat. A legtöbb macska (kb. 60%) biztonságosan kötődő volt: egyensúlyban tartották a gazdához bújást és az önálló felfedezést, kevés stresszt mutattak, és megnyugodtak a gazda visszatértekor. Más macskák ragaszkodóbbak, közönyösebbek vagy félősebbek voltak. Azonban, mivel a macskák idegennel nem lettek összehasonlítva, nem lehet biztosan kijelenteni, hogy ez kötődés; lehet, hogy így reagáltak volna bármelyik emberre.

Egy új kutatás megkérdőjelezi a macskák kötődését

Egy friss, 2025-ös hazai tanulmány abból indult ki, hogy a macskák sikeres ragadozók, amik emberi segítség nélkül is jól szaporodnak és élnek, evolúciósan nem feltétlenül fejlesztettek ki erős egyéni függést egyetlen embertől. A kutatók ebben az esetben is egy módosított „Különös Helyzet Tesztet” használtak, és 13 átlagos házi macska, valamint 15 minősített terápiás macskát hasonlítottak össze.

A szakemberek úgy gondolták, hogy a házi cicák több stresszt mutatnak majd, és hogy nem mutatnak erősebb kötődést a gazda iránt, mint az idegen iránt. És valóban, nem volt különbség abban, hogyan viselkedtek a gazdával vagy az idegennel. A terápiás macskák több kötődési jellegű viselkedést mutattak mindkettő felé, a házi macskák pedig több szorongásos viselkedést mutattak összességében. Dr. Delgado szerint a következtetést levonhatjuk: a macska–ember kapcsolat valószínűleg nem felel meg a klasszikus kötődés kritériumainak, ahogy az a csecsemőknél és a kutyáknál működik.

Ezek az eredmények nehezen emészthetők lehetnek azoknak, akik szeretnék bizonyítani, hogy a macska és ember között éppen olyan szoros kapcsolat alakulhat ki, mint kutya és ember között. Dr. Delgado azonban nagyon fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy a macskák nem szeretnek minket vagy nem ragaszkodnak hozzánk. És azt sem, hogy bajszos barátainknál ne lenne megfigyelhető a szeparációs szorongás. Csupán azt jelenti, hogy a macskák evolúciója és domesztikációja egészen más volt, és a velünk való kapcsolatuk másképp épül fel, mint a kutyák és az emberek kapcsolata. A macskák macskák, eltérő szükségletekkel a kutyákétól.

A doktor szerint a kutatások egyik legfontosabb üzenete, hogy a kölyökkori szocializáció kulcsfontosságú cicatársaink esetében is. És lényeges kiemelni azt is, hogy ezek az eredmények nem mondanak el sokat arról, hogy a macskák hogyan viselkednek otthoni környezetben.

hirdetés