Az 5 legszőrösebb macskafajta
Közzétéve: 2025. 07. 13. 09:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 5 perc olvasásKözzétéve: 2025. 07. 13. 09:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 5 perc olvasás
Van abban valami különösen varázslatos, amikor az ember selyemszálak között futtatja az ujjait és közben dorombolást hallgat.
A következő lista, ahogyan az lenni szokott ilyen gyűjtések esetében, a teljesség igénye nélkül készült. A soron következő 5 legszőrösebb macskafajta esetében nem csupán a bunda sűrűségét, de hosszát is számításba vettük.

A standard szerint a perzsa bundája a teljes testen hosszú, életteli, a sűrű aljszőrzet adja a szőrzet igazi volumenét. A nyakfodor prominens, rendkívül intenzív. A perzsa macska bundája talán az összes fajta közül a leghosszabb, a 10 cm-t is elérheti. Tapintása selymes, bolyhos, sokan felhőszerűnek írják le a bunda megjelenését.
A fajta szőrzete mindennapos, alapos ápolást igényel, nem lehet megúszni egy gyors fésüléssel. Ha ezt elmulasztjuk, a szőr akár napokon belül csomókba áll össze, amely később filcesedni kezd. Ez nemcsak látványra kevésbé dekoratív, de nagy fájdalmat okoz az állatnak és később komolyabb bőrbetegségekhez is vezethet. A cicák ilyen sűrű és hosszú bundát egyedül már nem tudnak karban tartani, ezért elengedhetetlen a gazdák segítsége. A perzsa egész évben vedlik, de ez intenzívebb lehet tavasszal és ősszel. A dús aljszőrzet miatt nagy mértékű szőrhullatással kell számolnunk.
A perzsa csoport másik tagjáról, a himalája bundájáról is ugyanezeket mondhatjuk el. Egyes szervezetek önálló fajtaként ismerik el, mások a perzsa színváltozatának tartják.

A standard szerint a maine coon bundája rövidebb a vállakon, fokozatosan hosszabbodik a háton és az oldalakon. A nyakfodor szépen fejlett, a hasi szőrzet bozontos, a lábszárakon, a „nadrágszáraknál” a kor előrehaladtával egyre prominensebb. Farokszőrzet hosszú, dús, hullámos. A maine coon szőrzetének textúrája gyakran selymes, időjárásálló, de sosem lehet pamutos tapintású. A textúra nagyban függ a színárnyalattól és/vagy a felmenőktől. Az aljszőrzet vékony, inkább csak szigetel, de mégis ad valamelyes teltséget ad a bundának; ettől függetlenül a szőrzet a testre simul.
Bár a maine coon szőrzete is hosszú, kevésbé hajlamos a filcesedésre, ezért ápolása is könnyebb. Csomók általában a hátsó lábaknál és a hason hajlamosak kialakulni. Heti 2-3 alkalommal érdemes átfésülni, a vedlési időszakban ennél gyakrabban. A vedlése közepes mértékű, de ez persze fokozódhat a vedlési időszakokban.

A standard szerint a szibériai macska szőrzete hosszú, közepesen hosszú, tripla rétegű. A fedőszőrök és a sűrű, gyapjas aljszőrzet kötött egy középső réteget is megfigyelhetünk, amely egy fényesebb, puhább védőréteg. A lapockákon és a mellkas alsó részén a szőrzet dús és kissé rövidebb, a fejen szintén dús. Az aljszőrzetet feszesként jellemzik, hidegebb időben és idősebb állatoknál még nagyobb a volumen. A szőrzet a hason és a „nadrágszárakon” göndörödhet, de a hullámosság nem jellemző. A textúra lehet durvább és selymes is a színtől függően.
A bundát hetente néhány alkalommal kell alaposan átfésülni, filcesedésre kevésbé hajlamos. Fürdetni nagyon ritkán szükséges, amely rendkívüli módon megkönnyíti a gazda dolgát, a tripla szőrzet ugyanis erőteljesen vízálló. A vedlési időszakokban gyakoribb fésülést igényel a szibériai, ugyanis a melegebb hónapokra megszabadul fényűzően tömött bundájától.
A neva masquerade fajtáról is a fentiek mondhatók el. Egyes szervezetek a szibériai colorpoint változatának tartják, mások önálló fajtaként ismerik el.

A standard leírása szerint a norvég erdei macska szőrzete közepesen hosszú. A sűrű, gyapjas aljszőrzetet sima, vízlepergető feldőszőrzet borítja, amely hosszú, durva és fényes. A szőrzet nem lehet selymes vagy száraz tapintású; enyhén olajosnak kell lennie, amely garantálja, hogy a hóban és az esőben is száraz maradhasson az állat. A kifejlett norvégoknak dús nyakfodra és „nadrágszára” van.
A norvégok alacsony karbantartási igényűek a bundaápolás tekintetében: heti egyszer alapos fésülés elegendő, ugyanis a bunda nem hajlamos a filcesedésre. A vedlési időszakokban nagyon intenzíven hullatja a szőrét, főleg tavasszal; mondhatni, szinte teljes mértékben lecserélni a szőrtakaróját. Ilyenkor mindenképpen igényli a gyakoribb átfésülést. Enyhe mértékben az év teljes szakaszában hullatja a bundáját.

A standard szerint a ragdoll bundája közepesen hosszú, textúrája selymes, puha, plüssös. Sokak szerint a nyúlszőrre hajaz. A minimális mennyiségű aljszőrzet ugyan ad tartást a bundának, de az így is simán, puhán „esik”, lazán simul a testre. Sosem gyapjas vagy vattaszerű. Bundájának egyik leglényegesebb jellemzője a minimális mennyiségű aljszőrzet, amely laza szerkezetű. A szőrzet nem egyformán hosszú a testen: a nyakon „sörényes” hatást kelt, a háton és az oldalakon hosszabb, míg a lábakon és arcon rövidebb. A farok hosszú és zászlós, nagyon puha szőrrel borított.
A kis mennyiségű aljszőrzetének köszönhetően a ragdoll bundája kevésbé hajlamos a filcesedésre, így heti néhány fésüléssel karbantartható. Ennek köszönhetően a vedlése sem annyira intenzív, mint esetleg más hosszabb szőrű fajtáknál, de nála is erőteljesebb lehet a folyamat tavasszal és ősszel; ilyenkor a napi fésülés is ajánlott lehet. A hosszabb szőrű fajták között sokan mondják, hogy a legkönnyebben ápolható.
A ragamuffint sokáig a ragdoll egy változatának tekintették, 1994-ben lett külön fajta. A cherubim a ragdoll egy színváltozata, amely májustól szintén önálló fajtának minősül a TICA-nál. Mindkét fajta szőrzetjellemzői megegyeznek a ragdolléval az árnyalatok kivételével, valamint a ragamuffinról elmondható, hogy bundája valamivel hosszabb, kevésbé simul a testre.

Számos gyönyörű, hosszú szőr fajta létezik, valamint fajták hosszú szőrű verziói is. Külön megemlítenénk azonban a brit rövidszőrűt, az egzotikus rövidszőrűt és a skót lógófülűt. Az ő bundájuk ugyan nem hosszú, de a rendkívül dús, plüss-szerű; olyannyira sűrű, kifejezetten az első két fajta esetében, hogy teljesen eláll a testtől.
Kövess minket!
facebook instagram
Kapcsolódó cikkek