A macskavilág farkasa: 6 érdekesség a lykoi-ról
Közzétéve: 2024. 08. 06. 02:00 - Frissítve: 2026. 01. 13. 12:15
- Fotók: Getty Images Hungary • 3 perc olvasásKözzétéve: 2024. 08. 06. 02:00 - Frissítve: 2026. 01. 13. 12:15
- Fotók: Getty Images Hungary • 3 perc olvasás
Nem mindenkinek tetszik a lykoi különleges megjelenése, ám sokan pont a horrorfilmbe illő külső miatt választják ezt a ritka fajtát.
Az egyedi megjelenés nemcsak egy töltelékkifejezés a lykoi esetében, ugyanis nincs még egy olyan macskafajta, mint a vérfarkasmacska. Félig szőrtelen, jellemzően sárga vagy zöld szemű, és kecses, hosszúkás testű. Aki ad egy esélyt ennek a fajtának, az előtt hamar nyilvánvalóvá válik, hogy nemcsak küllemben, de jellemben is különleges macskáról van szó. A következő hat érdekesség segítségével egy árnyaltabb képet kaphatunk a lykoi-ról.

A fajta neve a görög „lycos” szóból származik, ami nem meglepően farkast jelent. Néha így is szokták becézni: farkas- vagy vérfarkasmacska. A lykoi azoban nem Görögországból származik, hanem Amerikában fedezték fel, és kezdték el tenyészteni. Mára több szövetség is elfogadta, az első a Nemzeti Macskaszövetség (TICA) volt még 2012-ben, a CFA pedig 2024-ben évben vette fel hivatalosan is a nyilvántartásába.
A lykoi egy frissen felfedezett és kialakított fajta, ami különleges megjelenését egy természetesen előforduló mutációnak köszönheti. Először 2010-ben találtak rá egy ilyen cicára egy elvadult amerikai macskakolóniában. 2011-ben Patti Thomas és Johnny Gobble elkezdte tudatosan tenyészteni a fajtát két elvadult cica keresztezésével, akik mindketten hordozták a lykoi-gént. Kiderült, hogy a különleges szőrzetet egy recesszív gén eredményezi (hatása csak akkor nyilvánul meg a külső tulajdonságokban, ha a szervezet mindkét szülőtől örökölt egy-egy példányt a génből), így elkezdték a fajta tenyésztését különböző országokban talált, hasonló mutációval rendelkező egyedek bevonásával.

Egy másik forrás szerint 2011-ben találtak két almot, egyet Tenessee-ben, egyet pedig Virginiában; ez a véletlen egybeesés pedig felkeltette a tudósok figyelmét, és elkezdték a cicák genetikai tesztelését. Bármelyik is legyen a valóság, abban mindkét verzió megegyezik, hogy újonnan lett fedezett fajta, és egy természetesen előforduló gén okozza a szőrzet egyediségét.
Már első ránézésre is kiderül, hogy a fajta nem a megszokott bundával rendelkezik. Ennek az az egyik oka, hogy nincs aljszőrzete, és a fedőszőrzet is hiányosan nő. Egyedfüggő, hogy a fedőszőrzet mennyire sűrű vagy ritka.
A lykoi kiscicák valósággal átalakulnak, mint a vérfarkasok a horrorfilmekben. Hiánytalan bundával születnek, majd 1-2 hetes korukban majdnem minden szőrszálukat elhullajtják, és kopaszon maradnak. Ezután szépen lassan elkezd visszanőni a szőrük, ám nem az egész; inkább a felnőttkori állapotot tükrözi az ilyenkor megjelenő bunda.

Azt hihetnénk, hogy azért, mert a lykoi macskáknak csak fedőszőrük van, kevésbé vedlenek, ám ez nem igaz. Többet vedlenek, mint egy átlagos házi cica, évente 2-3 alkalommal pedig még erősebben teszik mindezt. Néhányuk csak a bundája egy részét hullajtja el, ám vannak, akik teljesen lecserélik az éppen aktuális szőrzetüket. A visszanőtt szőr lehet sűrűbb vagy ritkább, mint az előző bunda.
Bár elsőre furcsán hangzik, nincs szó semmilyen természetfelettiről. A lykoi színváltós, mert az alapvetően rózsaszínes bőre napfény vagy hő hatására besötétül; barna, néha már-már feketés árnyalata lesz.
Kövess minket!
facebook instagram
Kapcsolódó cikkek