Hogy hívják a macskádat? Nem, ezúttal nem a hívónevére, és nem is az esetleges törzskönyvben jegyzett nevére vagyunk kíváncsiak. Hogy szólítod akkor, amikor a cukiságagressziótól felhevülve szeretgeted, vagy akkor, amikor úgy kezdi harapdálni a növény levelét, hogy fenntartja veled a szemkontaktust?

hirdetés

Ezek a játékos becenevek tűnhetnek puszta értelmetlenségnek, de a nyelvészek szerint mélyebb mintázatokat tükröznek arról, hogyan alakítunk ki kötődést, miként fejezzük ki szeretetünket, és hogyan játszunk a nyelvvel. Ezek a mókás-helyes megszólítások gyakran követik azokat a nyelvi mintázatokat, amelyeket a gyerekeknek címzett beszédben is használunk: ismétlés, ritmus, eltúlzott magánhangzók – mindezek pedig a szakértők szerint erősítik a társas kötelékeket és az érzelmi kapcsolódást. Máris elmondjuk, mit árul el rólad az, ahogyan a macskádnak becenevet adsz.

Ördög kiscicánk a nevét onnan kapta, hogy bevallottan csúnyácska volt, akár egy tasmán ördög, amikor megszületett. Később gyönyörű kandúrrá cseperedett, ám gyakran kiérdemelte az Ördögfióka becenevet – sportból szeretett rossz fát tenni a tűzre és kötözködni. / Fotó: welovecatz.hu

A becenevek a nyelvi játék formái

A tudományos irodalom szerint a becenevek erőteljes módjai annak, ahogy az emberek szeretetet fejeznek ki, és kapcsolatokat építenek. „A kutyák becézése felfogható egyfajta kreatív verbális játékként is. A játék összekovácsolja az embereket, és a kutyák beceneveivel való játék egy módja annak, hogy bevonjuk őket ebbe a szórakozásba és kapcsolódásba” – magyarázza Cynthia Gordon, a Georgetown Egyetem szociolingvisztika-professzora a National Geographicnak. Bár kedvenceink szinte teljes bizonyossággal kijelenthetően nincsenek tisztában az egyre abszurdabb nevek jelentésével, a játékos hanglejtésedre valószínűleg reagálnak. Az agyhullámkutatások is ezt támasztják alá: az emberek ösztönösen lassítanak, és felerősítik a hangsúlyt, amikor állatokhoz beszélnek, így jobban illeszkednek a macskák és kutyák által kedvelt lassabb, deltahullámú ritmushoz.

A különleges jegyek szintén gyakran inspirálnak még beszédesebb, cirádásabb beceneveket. A kutatások szerint a vizuális különlegességek fokozhatják a nyelvi kreativitást, ami rímelő vagy abszurd neveket szül, tovább erősítve, hogy a háziállat egyedi társ. Még a macskák jellemző viselkedései is kiválthatják a becézést, mert a gazdik ösztönösen játékos, hangzásra épülő nyelvvel reagálnak.

A jellegzetes külső jegyek és viselkedésminták is megihletnek bennünket becenévadáskor

Miért adunk bolondos beceneveket a macskáknak?

Egy 1999-es tanulmány szerint a becézés „jelentős örömöt lel új szavak alkotásában, amelyek a hangzás mintáival kísérleteznek”. Ezek a minták magukban foglalták az alliterációt, az asszonanciát (hasonló hangok ritmusban közeli szótagokban) és a rímelést. A pusztán fonetikai játékon túl a becenevek a jelentéssel is játszhatnak – például szóviccekkel vagy kontrasztokkal.

Bár a becenevek személyesnek érződnek, a kutatások szerint sokszor rejtett nyelvi szabályokat követünk. A tanulmány szerzői szerint ezek a mintázatok emlékeztetnek a gyerekdalokra, a gügyögésre és a gyerekkori nyelvjátékokra, amikor a nyelvet önmagáért használtuk, és örömet okozott. A kutatók szerint ez a fajta nyelvi játék egy „hangszimbolikai ösztön” maradványa, vagyis egy velünk született hajlam, hogy bizonyos hangokat bizonyos jelentésekhez társítsunk.

Gordon professzor szerint bizonyos hangokat automatikusan bizonyos tulajdonságokhoz kapcsolunk, például a híres Kiki–Bouba-kísérletben. Az ‘i’ hang kicsi, ‘o’ pedig nagy és testes. Emellett a humor szintén kulcsszerepet játszik, különösen az a fajta humor, amit gyerekként élvezünk.

Gyakran nyúlunk vissza ahhoz, amit gyerekként érdekesnek, izgalmasnak tartottunk

Sok háziállat neve követi az emberi nevek ritmusát és összetettségét. A nyelvészek szerint ezek a szótagokban gazdag nevek gyakran a családok saját nyelvhasználatából erednek. Éppen ezért természetes, hogy nemcsak az állatok, hanem a gyerekek és a romantikus partnerek is gyakran kapnak többféle becenevet. Ahogy egy népszerű svéd mondás tartja: „Kärt barn har många namn”, vagyis „A kedves gyereknek sok neve van". A különbség az, hogy egy gyerek egy idő után visszautasíthatja a túl kísérletező vagy kínos beceneveket, az állatok viszont nem tiltakozhatnak, ami még bátrabbá tehet minket.

A háziállatok nevei mint emlékkapszulák

A történelem nagy részében az állatok leginkább funkcionális szerepet töltöttek be, amit a neveik is tükröztek. A kutyák megszólításai gyakran az őrzésre, vadászatra, terelésre utaltak, míg a macskák esetében gyakoriak voltak a nyávogáshoz köthető hangutánzó szavak. Ahogy azonban a háziállatok társállattá váltak, a megszólításuk is megváltozott. A 19. század közepén a városiasodás miatt a macskák és a kutyák is bekerültek a házakba. Ma már a háziállatok a család teljes jogú tagjai, és ennek megfelelően az utóbbi 30 évben a neveik egyre inkább emberivé váltak.

A háziállatok is fontos részévé válnak a családi történetnek és identitásnak

Gordon professzor szerint a furcsa állatnevek valójában a családi magánnyelv kiterjesztései. „Sokszor természetesen alakul ki – amikor egy gyerek félre ejt egy szót, a szülők meg viccesnek találják [..].” A nyelv erős eszköz a csoporthoz tartozás jelzésére, és a háziállatok is fontos részévé válnak a családi történetnek és identitásnak. Kedvenceink becenevei nemcsak aranyosak, de nyelvi időkapszulák is, amelyeket az alakít, hogy kik vannak a szobában, hogyan beszélünk egymáshoz, és hogyan építjük fel a szeretet köré fonódó, játékos családi nyelvünket.

hirdetés