Alpinista hozta le a fán rekedt Mircit: egy mentés hihetetlen története

Mirci története mindannyiunk számára tanulságos lehet.

Ha egy macskát látunk a fa tetején, rögtön arra gondolhatunk, hogy mindjárt érkeznek a tűzoltók, ahogy az amerikai filmekben. A valóságban azonban más a helyzet. Mirci történetén keresztül elmeséljük, milyen kalandos módon juthat le egy nagyvárosi szobacica a fáról.

A rendszeres séta a macska egészségének is jót tesz / A fotó illusztrációk

Mirci a szokásos sétájára indult aznap

Mirci gazdájának a történtek kapcsán a legfőbb tanulsága az, hogy nem szabad rossz minőségű hámot venni, hiszen ha megfelelő minőségűt vásárol, most nem lenne mit elmesélnünk.

Mirci 9 hónapos mentett cica, aki lakásban él, azonban a gazdája le szokta vinni az udvarukban lévő zárt kerthelyiségbe, pórázon. A macskasétáltatás számos fizikai, mentális és egészségügyi előnyel is jár; ráadásul erősíti a gazdi és a cica közötti kötődést is. A rendszeres séta a macska egészségének is jót tesz, továbbá segít csökkenti a stressz-szintjét, ezzel is javítva az általános közérzetét.

Segítség, macska a fán!

Egy szerdai nap Mirci sokáig volt otthon egyedül, ezért este, amikor a gazdi hazaért, levitte sétálni, hogy érje egy kis inger a cicát.

„Levittem este 10-kor a sötétben, fejlámpával. Ott voltunk a közös udvaron, amikor az egyik földszinti lakó kiengedte a kutyáját póráz nélkül, hogy szaladjon még egyet lefekvés előtt. A kutya meglátott minket, és ugatva elindult felénk. Nagyon megijedtem a sötétben, elkezdtem én is kiabálni, hogy hátha meg tudom állítani. A cicám pedig ijedtében elszakította a hámot, és felszaladt a fára” – kezdi a történetet a gazdi.

Ekkor körülbelül 3 méter magasra mászott a fán. A kutyagazdi nem hagyta cserben a cicagazdit, együtt próbálták meg lehozni Mircit. Először létrát kerestek, de a zajoktól még jobban megijedt a macska, és magasabbra mászott a fán, ahol már nem volt elérhető létráról. „Természetesen megpróbáltam lecsalogatni, levittem neki a játékait, tonhalkonzervet, mindent, amit szeret, de nem jött le. Ekkor már éjfél körül járt az idő. Aznap eset ráadásul nagyon hideg is volt.”

A fa nem volt mászható, és a cica már a létrával elérhető törzsrész felett volt, ezért jött a következő ötlet: hívni a tűzoltókat. Ők azonban nem jöttek ki, mert nem volt veszélyben emberi élet.

A fa nem volt mászható, és a cica már a létrával elérhető törzsrész felett volt

A macskamentő szolgálatok sem tudtak segíteni

Mirci gazdájának aznap éjjel nem volt szerencséje a 0–24-es macskamentő szolgálatokkal. Senki nem vette fel neki a telefont többszöri hívás után sem. „Ott maradtam egész éjjel a fánál, mert tartottam attól, hogy a cicám közben leesik vagy lemászik a fáról, és elkóborol. Se chip, se nyakörv nem volt rajta, hiszen szobacica” – meséli tovább a gazda a történetet.

Reggel 5 óra körül kezdett világosodni, és ismét előkerült a létra mint megoldási lehetőség, tovább fűzve összekötött partvisnyelekkel. A lecsalogatás helyett a fáradt macska ismét megijedt. Az önkéntes tűzoltókat reggel kereste fel Mirci gazdija, azonban ők sem tudtak ennél az esetnél segítséget nyújtani.

A közösség ereje hozta el az áttörést

A gazdi a közösségi médián keresztül próbált meg segítséget kérni. Ez azért is jó ötlet lehet, mert a csoport egy tagja talán már átélt hasonló helyzetet, így gyors és érdemi segítséget tud nyújtani. A kéretlen jótanácsok nem maradtak el ebben az esetben sem, de Mirci gazdájának érkezett egy segítő komment is.

Egy macskás csoportban ajánlották egy alpinista elérhetőségét, aki jött is segíteni. Ekkor már elmúlt 9 óra, a városban megindult a forgalom, és a közelben lévő óvoda gyerekhangjai is megtöltötték a ház udvarát, ami a macska számára idegen volt. „Az alpinista a szomszédos fára kezdett felmászni, feldobálta rá a felszerelését. Ettől a mozgolódástól a macska ismét megijedt, és még magasabbra mászott. Már a fa tetején volt a hajszálvékony ágakon. Én a fa alatt álltam egy nagy horgászzsákkal, hogy elkapjam, ha leesik. Az volt a probléma, hogy olyan magasan volt a macska, ahol már az alpinista sem érte el” – idézi fel a kritikus perceket Mirci gazdája.

Mindenhol jó, de legjobb otthon

Minden jó, ha a vége jó

Megérkezett egy állatmentő is, akit a kutya gazdája hívott ki. Szerencsére hozott egy befogóbotot, amivel az alpinista meg tudta fogni a macskát. Bele-beleakadt lefelé az ágakba, de sikerült lehozni a bottal. Az alpinista a cicát egyből a macskahordozóba tette. Ekkor már elmúlt dél. „Két napig feküdt és aludt Mirci. Nagy stressz érte, és biztosan el is fáradt. Az első nap még alig evett, de másnap már az étvágya is rendeződött. Hibáztam, amiért nem vettem egy jobb minőségű hámot.” Mirci kalandjai jól végződtek, és immár újra a gondoskodó gazdival telnek a hétköznapok.