Miért élnek tovább a macskák, mint a kutyák?

Egy új kutatás szerint az olyan emlősök hosszabb élettartama, mint a macskáké, összefügghet a nagyobb agymérettel és a komplexebb immunrendszerrel.

hirdetés

A Bathi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport az emlősfajok evolúciós különbségeit vizsgálta, és azt találta, hogy azok a fajok, amelyek nagyobb aggyal és hosszabb élettartammal rendelkeznek, nagyobb mértékben „fektetnek be” az immunrendszerhez kapcsolódó génekbe. Az eredmények azt mutatják, hogy a hosszú életet nem egyes gének, hanem szélesebb genomikai változások alakítják.

Ezt állapította meg a kutatás az emlősök élettartamáról

Az élettartam nem pusztán a testméret vagy a környezeti hatások függvénye. Sokkal inkább összetett kölcsönhatások eredménye, amelyekben szerepet játszik az agyméret, az anyagcsere szabályozása, az immunrendszer és az öregedési folyamatok.

A kutatók 46 emlősfaj maximális élettartam-potenciálját (MLSP) vizsgálták, és feltérképezték az ezek között megosztott géneket. A maximális élettartam-potenciál (MLSP) az adott faj esetében valaha megfigyelt leghosszabb élettartamot jelenti, nem az átlagos élettartamot, amelyet olyan tényezők is befolyásolnak, mint a ragadozók jelenléte, valamint az élelem és más erőforrások elérhetősége.

A Scientific Reports című folyóiratban publikált kutatás szerint a hosszabb életű fajoknál nagyobb számban vannak jelen az immunrendszerhez kapcsolódó géncsaládokba tartozó gének. Ez arra utal, hogy az immunrendszer kulcsfontosságú hajtóereje lehet az emlősök hosszú élettartamának evolúciójában. Például a delfinek és bálnák – amelyek viszonylag nagy aggyal rendelkeznek – maximális élettartama körülbelül 39 év, illetve akár 100 év is lehet, míg a kis agyú állatok, például az egerek, mindössze 1–2 évig élnek.

A nagyobb agy általában nagyobb anyagcsere-energiaigénnyel jár, ugyanakkor olyan előnyöket is biztosíthat, mint például a fejlettebb problémamegoldás és alkalmazkodóképesség, a jobb szociális struktúrák és stressztűrés, valamint a nagyobb képesség a ragadozók és környezeti veszélyek elkerülésére.

A nagyobb agy egyik előnye a jobb szociális struktúrák kiépítésére való hajlam

Ugyanakkor voltak kivételek is a mintázat alól, például a csupasz turkálók, amelyek kis agyuk ellenére akár 20 évig is élhetnek. A denevérek szintén tovább élnek a vártnál a kis agyméretükhöz képest. Az agyméret önmagában tehát nem magyarázza teljesen az élettartamot, ezért a kutatók más biológiai rendszereket is vizsgálnak.

A fajok genomjának elemzése kimutatta, hogy mindkét csoportban több, az immunrendszerhez kapcsolódó gén található. Vagyis a hosszabb életű fajok következetesen több olyan gént hordoznak, amelyek az immunfunkciókhoz kapcsolódnak. Az eredmények arra utalnak, hogy az immunrendszer központi szerepet játszik a hosszú élet fenntartásában, valószínűleg azáltal, hogy eltávolítja az öregedő és károsodott sejteket, kontrollálja a fertőzéseket, és megakadályozza a daganatok kialakulását.

Ezért élnek tovább a macskák, mint a kutyák

Bár a vizsgálatban nem hasonlították közvetlenül össze a macskákat és kutyákat, az élettartambeli különbségük jól illeszkedik az emlősöknél megfigyelhető szélesebb evolúciós mintázatokhoz. A házi macskák általában tovább élnek, mint a kutyák, mind az átlagos élettartam, mind a maximális élettartam-potenciál (MLSP) alapján. A macskák jellemzően 12–18 évig élnek, néhányuk a 20-as éveikig is eljut, míg a kutyák átlagosan 10–13 évig élnek, de ez erősen függ a testmérettől és a fajtától.

A macskák agy-test aránya magasabb, mint a legtöbb kutyafajtáé, ami az emlősöknél gyakran összefügg a hosszabb élettartammal. Evolúciós történetük – mint magányos, opportunista vadászok – valószínűleg elősegítette a nagyobb idegrendszeri hatékonyságot és viselkedési alkalmazkodóképességet.

Mindezeken túl a macskák immunrendszere is erős ellenálló képességet mutat. Alacsonyabb náluk a bizonyos életkorhoz kötődő daganatok előfordulása, mint a kutyáknál, hatékonyabb az immunválaszuk a fertőzésekkel szemben és lassabban játszódnak le náluk a krónikus gyulladásos folyamatok. Ezek a mintázatok is alátámasztják azt a hipotézist, hogy az immunrendszer „befektetése” kulcsfontosságú tényező a hosszú életben.

A kutatás a daganatok megelőzésében és kezelésében játszik hatalmas szerepet

A hatékony immunrendszer nemcsak a kórokozók ellen véd, hanem a tumorképződést is gátolja azáltal, hogy felismeri és eltávolítja a rendellenes sejteket. A kutatók immun- és daganatkapcsolt génbővüléseket azonosítottak a hosszú életű fajokban, ami további vizsgálatokat indít arról, hogyan hatnak ezek a gének az öregedésre és a betegségek kialakulására.

A nagyobb agyú fajok nemcsak környezeti okokból élnek tovább, hanem genomjukban párhuzamosan bővülnek a túléléshez és fenntartáshoz kapcsolódó gének is. Ez azt mutatja, hogy az agyméret és az immunrendszer ellenálló képessége valószínűleg együtt fejlődött a hosszabb élettartam evolúciós útján.

hirdetés