Nagy vihart kavart a kommentelők között a Budakeszi Vadaspark által elengedett, majd elveszett vadmacska nyomkövetőjének a mérete. Utánajártunk, miért szükséges az eszköz.

hirdetés

Szeptember 18-án, Kesztölc térségében veszett nyoma a Budakeszi Vadaspark által szabadon engedett tiszta vérű vadmacskának, Lukréciának. Hiába volt rajta nyomkövető, annak jelét valami leárnyékolta. Az állat egy hét után szerencsésen megkerült, és nem túlzás állítani, hogy egy egész ország drukkolt azért, hogy kiderüljön, él-e még, jól van-e.

Veszélyben a vadmacskák

A tisztavérű vadmacskák nemcsak hazánkban, Európa-szerte nagy veszélyben vannak, ugyanis egyre nagyobb a házi macska populáció méret, amivel szaporodásképesek lehetnek. Mivel a két faj rendkívül hasonlít egymásra, szemmel szinte lehetetlen megkülönböztetni az egyes példányokról, hogy vajon hibridek-e. Skóciában például a természetben már kihalt a skót vadmacska, csak a visszatelepítési programnak köszönhetően van ismét pár példány, amiről biztosan tudni, hogy nem hibrid. Hazánkban sem rózsás a helyzet az ügyben azonban.

Éppen ezért nagyon fontos az állatvédelem és a vadasparkok, köztük a Budakeszi Vadaspark állományvédelmi munkája.

A Vadmacska Fajmegőrzési Program 2021 márciusában indult a Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. részvételével, amelynek a célja a tisztavérű vadmacskák fennmaradásának elősegítése a főváros térségében

– összegezte a welovecatz.hu-nak a vadaspark kommunikációs vezetője, Nagy Ingrid, aki arról is tájékoztatott, hogy mindemellett konferenciák szervezésével és a fiataloknak szóló edukációs programokkal is igyekeznek a veszélyt minimalizálni, ami ezekre az állatokra les.

Egyre kevesebb a tisztavérű vadmacska hazánkban is, az ismert példányokra nagyon vigyáznak

Ezért fontos a jeladó a vadmacskákon

Amikor Lukréciát szabadon engedték, egy jeladóval is ellátták. Amikor előkerült, sokan ahelyett, hogy együtt örültek volna, hogy veszélyeztetett ragadozófajunk egy újabb példánya van biztonságban, aggodalmukat fejezték ki, sőt feljelentéssel fenyegetőztek amiatt, hogy az állatot biztosan akadályozza a jeladó a szabad életben. Mint kiderült, nem véletlen, hogy mely állatokra milyen és mekkora jeladó kerül, s bizony nagyon fontos szerepe van abban, hogy a túlélési esélyeiket növeljék a szakemberek a természetben.

2023 óta folytatunk kutatási tevékenységet a Pilis szívében, ahol 20 vadkamerával követjük nyomon a vadmacskákat, emellett 8 elárvult kölyökmacska egyedet vizsgáltunk genetikailag, 28 elütött macska egyedet pedig boncoltunk is a genetikai vizsgálatok mellett

– sorolja eredményeiket Nagy Ingrid, aki azt is elmondta, 2021 és 2025 között öt elárvult vadmacskakölyköt mentettek meg, neveltek fel, közülük 4 egyed pedig a visszavadítási folyamat végén visszakerült a természetbe.

A talált kölyköket genetikai vizsgálatnak vetik alá

A jeladó ugyanis nemcsak arra alkalmas, hogy az állat mozgását nyomon kövessék vele, hanem az is kiderül általa, hogy képes-e a természetben boldogulni a vadmacska. Az első száz nap ugyanis a szakemberek szerint kritikus, ezidő alatt kell magának territóriumot találnia, vadászképességeit a gyakorlatban is kipróbálnia. A nyomkövető-jeladó segítségével képesek jobban megismerni ezen állatok természetes viselkedését. Kiderül például, mennyire hűek a területükhöz, hogyan táplálkoznak és szaporodnak. Attól sem kell tartani, hogy balesethez vezetne az, hogy viselik. Ugyan a nyomkövető nyakörvet az állatok nem tudják levenni, de távvezérléssel leoldható szükség esetén.

A jeladó akkumulátorral, illetve egyes esetekben napelemmel is működik, így akár hosszú évekig hozzá sem kell nyúlni. Súlyára is maximálisan odafigyelnek, a nyakörvvel együtt is az állat testtömegéhez képest elhanyagolható az összsúly, nem terheli az állat testét feleslegesen.

Európában a halálozás fő oka a közúti gázolás. A vadmacskák éves halálozásának, és az egyedszám csökkenésének körülbelül 83%-áért felelősek az emberi hatások, vagy azokból származó tényezők, figyelmeztet a szakember.

A nemzetközi protokoll alapján a jeladó súlya nem haladhatja meg az állat testsúlyának 3%-át. A Lukréciára szerelt jeladó súlya például még ezt sem éri el, mindössze tömegének a 2,6%-át teszi ki. A megfigyelésükre és életmódjuk minél hatékonyabb megismerésére azonban nagy szükség van, hiszen félő, hogy örökre kihalnak, és ez szinte kizárólag miattunk, az emberek miatt van így.

Élőhelyeik feldarabolódása és leromlása, ami miatt kicsi, egymástól izolált élőhelyek alakulnak ki, az illegális vadászat, a közúti gázolások mellett a zsákmányállataik egyre csökkenő populációi, illetve a házi macskákkal való versengés, a potenciálisan tőlük elkapható betegségek kockázata és a velük történő hibridizáció egyaránt veszélyezteti a faj fennmaradását.

hirdetés