Ha a legnagyobb macskás szervezetek (TICA, CFA, FIFé) által elfogadott fajtákat nézzük, akkor mindössze 4 fajtát találunk, amelyek mintázata kizárólag pöttyös lehet. Az érdekesség azonban az, hogy ezen fajták mind más formában büszkélkednek ezzel a klasszikus mintázattal.

hirdetés

Következzen a 4 pöttyös macska!

Szavanna

Íme, a pöttyös macskafajták

1.) Bengáli

Két, egymástól független cél szülte a bengáli fajtát. 1963-ban Jean Mill, az ázsiai leopárdmacska megőrzésén dolgozó természetvédő keresztezett egy fekete házi macskát egy nőstény ázsiai leopárdmacskával. (Azért akart létrehozni hibrideket, hogy az emberek figyelmét elterelje a vad leopárdmacskákról, amiket egyre gyakrabban fogtak be, hogy egzotikus kedvencként értékesítsék.) Eközben dr. Willard Centerwall tenyésztési programot indított hasonló keresztezések létrehozására, azzal a céllal, hogy olyan házi macskát hozzon létre, amely rendelkezik a leopárdmacska természetes immunitásával a macskaleukózissal szemben. Mill később beszerezte Centerwall tenyésztett macskáit (a kísérletek nem jártak sikerrel), és ezeket, valamint foltos házi macskákat felhasználva kifejlesztette a bengálit.

A bengáli esetében 3 különböző mintázatot különböztetünk meg a standard szerint:

Rozettás, foltos (rosetted/spotted tabby pattern): A rozetták és foltok véletlenszerűek, elhelyezkedésük vízszintes irányt követ, és a mintázat egyedi, más fajtákkal nem megegyező. Az alapszín legyen tiszta és lehetőleg egységes. Az alapszínnel való kontraszt legyen erős, a mintázat éles, jól látható határokkal.

Márványos (marble tabby pattern): A márvány mintázat módosított klasszikus tigrisminta, vízszintes, átlós vagy véletlenszerű mintázatáramlással, szemben a körkörös mintázattal; nem hasonlíthat a más fajtákban látható klasszikus tigrismintára.

Szenes (charcoal tabby pattern effect): A „szenes tigrisminta hatás” bármely elfogadott tigrismintán és színen megjelenhet.

Márványos bengáli / A nyitóképen rozettás bengáli látható

2.) Szavanna

Az első ismert szavanna macska 1986. április 7-én született, amikor egy nőstény házi macska olyan kismacskát hozott világra, amelynek apja egy szervál volt. Ez az F1 (első generációs hibrid keresztezés) volt az első dokumentált eset. Ez a szokatlan nőstény kismacska egyszerre hordozott házi macska és szervál jellegzetességeket egyaránt, és a Savannah nevet kapta, amely később a hibrid fajta neve is lett. A későbbi tenyésztés Patrick Kelly és Joyce Sroufe nevéhez fűződik, akik együtt készítették el a fajtaleírást és hozták létre a szavannát.

A standard szerint a szavannának kizárólag pöttyös mintázata lehet, amely egységes sötétbarna vagy fekete foltokból áll, amelyek lehetnek kerekek, oválisak vagy hosszúkásak.

Szavanna

3.) Ocicat

Az első ocicat, Tonga 1964-ben született, amikor egy abesszin és egy sziámi keresztezésével próbáltak abesszin mintázatú sziámi macskát létrehozni. Ehelyett egy foltos kismacska született, amely az tenyésztő lányát az ocelotra emlékeztette – innen származik az ocicat név is. Bár Tongát ivartalanították, fényképe megjelent egy detroiti újságban, és dr. Clyde Keelerrel genetikus is látta, aki érdeklődött olyan házi macskák létrehozása iránt, amelyek a kipusztuló vadmacskafajokhoz hasonló megjelenést mutatnak. Ez vezetett Tonga tenyésztésének megismétléséhez majd a fajta kialakításához.

A standard szerint az ocicat teljes teste pöttyös, amely mintázatok nem lehet elnyújtottak vagy fakóak.

Ocicat

4.) Egyiptomi mau

Egyesek szerint az egyiptomi mau 3000 éves múlttal bír, ilyen pöttyös mintázatú macskák ugyanis már az ókori Egyiptom templomait, sírjait is díszítették. Sokan úgy gondolják, hogy az ókori egyiptomi macskák közvetlen leszármazottai lehetnek, akiket bebalzsamozva, múmiaként temettek el – bár a végleges genetikai kapcsolatokat nehéz nyomon követni és bizonyítani. A modern egyiptomi mauk alapját az a néhány macska képezi, amelyeket a 20. század közepén hoztak el Egyiptomból Európába, majd Amerikába. A fajta tehát genetikailag és vizuálisan is rendkívül ősi. Kifejezetten ritka macskafajta, és az egyetlen, amely természetes módon alakult ki, és pöttyös mintázata van.

Az egyiptomi mau bundáján a standard szerint a foltok méretükben és alakjukban is változatosak lehetnek. Nem számít, hogy kicsik vagy nagyok, kerekek, oválisak vagy szabálytalan alakúak, ám bármilyen formájúak is, jól elkülöníthetőnek kell lenniük. Szükséges továbbá az intenzív kontraszt a macska alapszíne és a foltjai között.

Egyiptomi mau

hirdetés