A patagóniai pumák igazán meglepő, új zsákmányra bukkantak, melytől váratlanul megváltozott a magányos ragadozók viselkedése.

hirdetés

Több tízezer, a Monte León Nemzeti Parkban fészkelő Magellán-pingvin gazdag és könnyen elérhető táplálékforrásnak bizonyult az ott élő pumák számára, amely nemcsak a vadászati szokásaikat változtatta meg, hanem a mozgásukat és egymáshoz való viszonyukat is, ezáltal egy új ökológiai egyensúlyt teremtve.

Figyelem, érzékeny tartalom! A videón egy puma látható, amint egy véres pingvint visz a szájában. Ez egy megrázó, azonban fontos bizonyítéka annak, hogyan alakította át a ragadozók visszatérése a helyi táplálékláncot.

Az első jelek: pingvinek maradványait találták meg a pumák ürülékében

Habár a 20. században a juhászok kiszorították a pumákat az argentin Monte León Nemzeti Park környékéről, manapság újra megjelentek a területen. Eltűnésük óta a parkban létrejött egy jelentős Magellán-pingvin kolónia (Spheniscus magellanicus), melyre a pumák azonnal rávetették magukat. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent friss kutatás szerint a pingvinekre vadászó, egyébként magányos életmódot folytató pumák a vártnál jóval gyakrabban tűrik meg egymás közelségét, ami arra utal, hogy zsákmányválasztásuk a társas viselkedésüket is átalakítja.

A vadon élő állatok helyreállítása a mai, megváltozott tájakon nem egyszerűen visszatekeri az ökoszisztémákat a múltba. Teljesen új kölcsönhatásokat hozhat létre, amelyek váratlan módon alakítják át az állatok viselkedését és populációit

– mondta Mitchell Serota, a tanulmány társszerzője, a New Jersey-i Duke Farms ökológusa.

A visszatérő pumák azonnal felismerték az új zsákmány megjelenését

A nemzeti park 2004-es megalapítását követően a pumák lassan újra birtokba vették korábbi élőhelyeiket. Eközben a Magellán-pingvinek, melyek korábban főként szigeteken költöttek, a szárazföldön is nagy létszámú fészkelőtelepet alakítottak ki, mintegy 40 000 költőpárral. Nem sokkal később a kutatók pingvinmaradványokra bukkantak a pumaürülékekben, ami egyértelmű jele volt annak, hogy a nagymacskák alkalmazkodtak az átalakult élővilághoz, és élnek az új táplálékforrás adta lehetőséggel.

Azt hittük, csak néhány egyed csinálja ezt. De amikor terepre mentünk, rengeteg pumaészlelést tapasztaltunk a pingvinkolónia közelében

– folytatta Serota.

A pingvinvadászat meglepő társas viselkedést eredményezett a macskaféléknél

A kutatók kamerákkal és GPS-nyakörvekkel követték a pumákat a pingvinkolóniához közeli 2 km hosszú partszakaszon 2019 és 2023 között. 14 pumát követtek, melyből 9 vadászott pingvinekre, 5 pedig nem. A pingvineket fogyasztó pumák a fészkelési időszak alatt közel maradtak a kolóniához, míg a madarak távozása után a területük kétszeresére nőtt.

A kutatás során észrevették, hogy a pingvineket fogyasztó pumák sokkal többször keresték egymás társaságát, mint az egyéb más zsákmányt fogyasztó társaik. A szakértők 254 esetet dokumentáltak, melyből kiderült, hogy a nem pingvinekre vadászó ragadozók között csupán 4 ilyen találkozás történt. A kutatók szerint ez azért lehetséges, mert a bőséges táplálék miatt kevesebb versenyhelyzet alakul ki, így a nagymacskák toleránsabbak a társaikkal szemben.

Az, hogy megértsük, miként viselkednek a nagyragadozók, amikor visszatérnek az ember által átalakított ökoszisztémákba, kulcsfontosságú a természetvédelmi tervezés szempontjából. Így ugyanis a kezelési stratégiák arra épülhetnek, ahogy az ökoszisztémák ma ténylegesen működnek, nem pedig arra, ahogy a múlt alapján feltételeznénk

– írta Juan Ignacio Zanon Martinez, az argentin CONICET populációökológusa.

Az új felfedezés azt mutatja, hogy bizony a ragadozók viselkedése meglepő módon alakulhat, amikor visszatérnek olyan ökoszisztémákba, melyeket korábban az ember befolyásolt. A kutatók szerint a viselkedés megértése segítheti a park jövőbeni természetvédelmi stratégiáit, például a pingvinkolóniák védelmét.

hirdetés