A szén-monoxid (CO) egy színtelen, szagtalan, íztelen és láthatatlan gáz, amely a tökéletlen égés folyamata során keletkezik, vagyis akkor, amikor valamilyen tüzelőanyag, például gáz, fa vagy szén, nem kap elegendő oxigént az elégéshez. Mivel sem szaga, sem színe nincs, könnyen felhalmozódhat a levegőben anélkül, hogy bárki észrevenné. Egy átlagos lakásban szén-monoxid leggyakrabban hibás vagy rosszul karbantartott gázkazánból, vízmelegítőből, konvektorból, illetve kéményes berendezésből szivároghat. Kandallók és kályhák esetében a gyenge huzat, vagy az eltömődött kémény is hasonló veszélyt jelenthet, és akár az is előfordulhat, hogy egy zárt garázsban beindított autó kipufogógáza jut be a lakótérbe.

hirdetés

A szén-monoxid különösen alattomos, mert belélegezve a vér hemoglobinjához kötődik, és megakadályozza, hogy a szervezet oxigént szállítson a sejtekhez. Ennek következtében az ember először csak enyhe fejfájást, szédülést vagy álmosságot tapasztal, később viszont súlyos mérgezés, eszméletvesztés, sőt halál is bekövetkezhet. Ma már tudjuk, hogy a macskákat is kivételes szaglással áldotta meg az anyatermészet, így esetleg felmerülhet benned, hogy ők képesek-e érzékelni a szén-monoxid szivárgását – máris elmondjuk!

Fontos, hogy minden évben ellenőriztessük a fűtőberendezéseket és a kémény állapotát is

Érzékelik-e a macskák a szén-monoxid szivárgását?

Kedvenceink szaglása bármennyire is kifinomult, nem érzékelik a szén-monoxidot a levegőben, hiszen ahogy a bevezetőben már kiemeltük, egy színtelen, szagtalan, íztelen gázról van szó.

A szén-monoxid különösen veszélyes azonban a macskákra, mivel kisebb testméretük és gyorsabb anyagcseréjük miatt hamarabb szenvedik el a mérgezést. Amikor a halálos gáz a macska véráramába kerül, a hemoglobinhoz több mint 200-szor erősebben kötődik az oxigénnél, tehát gyakorlatilag oxigénhiányos állapotba juttatja a szöveteket. Bár a macskák magát a gáz jelenlétét nem érzékelik, a szervezetük gyorsabb reakciót mutathat a mérgezésre, mint az embereké. Ez a gyorsabb reakció azonban nem érzékelési képesség, hanem biológiai sajátosságaik következménye.

A szénmonoxid-mérgezés tünetei a macskák esetében

A szénmonoxid-mérgezés tünetei a koncentrációtól és az expozíció időtartamától függően lehetnek akutak vagy krónikusak.

Az akut tünetek közé sorolják az álmosságot, a nyálkahártyák sötétvörös színét, a gyengeséget, a levertséget, a szédülést, a görcsrohamokat, a koordinálatlan mozgást, a nehézlégzést, a hallásvesztést, a kómát és a halált.

A krónikus szénmonoxid-expozíció tünetei között megtalálható a hányinger, a hányás, a köhögés, az influenzaszerű tünetek és a járászavarok.

Hogyan előzhető meg a szénmonoxid-mérgezés?

Mivel a gáz teljesen észrevétlen, a legbiztosabb védekezés a rendszeres karbantartás mellett szénmonoxid-érzékelő felszerelése, különösen azokban a helyiségekben, ahol nyílt lánggal működő berendezések vannak. Érzékelőt csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket árusító üzletből szerezzünk be, és olvassuk el a használati utasítást is a beüzemelés előtt! A készülékek szavatossági ideje általában 5 év, ezen túl mindenképpen szükséges cserélni.

Csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket árusító üzletből szerezzünk be szénmonoxid-érzékelőt

Miként az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján olvashatjuk, hazánkban évente mintegy 600 esetben riasztják a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit szénmonoxid-mérgezéssel összefüggő esethez. Az esetek felében kisebb-nagyobb mértékű szénmonoxid-mérgezés is történik, melyek évente átlagosan 10 ember életét követelik.

Mint írják, gyakori, hogy a szellőzőrácsokat takarékossági szempontok miatt letakarják, ami roppant veszélyes és tilos is. A mérgezéses esetek körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be, hiszen e helyiségek alapterülete és légtere jellemzően kicsi. A vízmelegítő, vagy a kazán működése során elhasználja a helyiség levegőjét, ezért nagyon fontos a fürdőszoba megfelelő szellőzéséről gondoskodni. Ha letakarjuk a szellőzőt, máris életveszélyes állapotot teremtettünk.

A mérgezéses esetek körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be

Kiemelik továbbá, hogy a lakásban lévő por és a pára szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit, és gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid keletkezésének. Kifejezetten javasolt a gázfogyasztó-berendezéseket évente szakemberrel felülvizsgáltatni, ami egyébként a berendezések olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul. Kitérnek arra is, hogy a legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része a kémény; amennyiben annak járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak miatt), akkor a helyiség levegőjét használó, lánggal égő berendezés égésterméke visszaáramlik a lakásba. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szénmonoxid-koncentrációja drasztikusan megemelkedik. Ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek, megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető.

Mi a teendő, ha szénmonoxid-mérgezésre gyanakszunk?

A katasztrófavédők elmondják, hogy a legfontosabb mérgezés gyanújának esetén, hogy a lakásban tartózkodókat azonnal kivigyük a szabad levegőre. Ha elájultak, helyezzük őket stabil oldalfekvésbe, és azonnal hívjuk a 112-es segélyhívót. Amennyiben lehetőségünk van a fűtőberendezés biztonságos lekapcsolására, a szellőztetésre, és a gázrendszer főcsapjának elzárására, ezeket is tegyük meg.

hirdetés