Amur, a szibériai tigris, a Primorje Szafaripark lakója még ma is. 2015-ben egy élő kecskét helyeztek a kifutójába, hogy gyakorolhassa a természetes vadászösztönét. Amur és a kecske, akit később Timurnak neveztek el, ahelyett, hogy hagyományos szerepüket játszották volna, vagyis a ragadozóét és a prédáét, barátok lettek.

hirdetés

Így alakult a tigris és a kecske kapcsolata.

Amur és Timur

Timurról sok információ nem maradt fent. Feltehetően a gazdája adta el őt a szafariparknak, és azt is tudni vélik, hogy korábban a Baron névre hallgatott. Sajnos 2019-ben, 5 éves korában elpusztult – meglehetősen korán, egy átlagos kecse élettartama 15-18 év ugyanis.

Amurról már többet tudunk. Apja, Barkhat, 2003 májusában született az Orosz Tudományos Akadémia Távol-keleti Tagozatának Biológiai és Talajtani Intézete zoológiai központjában, Gajvoronban. Anyja, Rigma, vadon jött világra, és 2006 novemberében, négy hónaposan találtak rá. 2012 novemberének elején Amurt és testvérét, Tajgát az Eurázsiai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének szibériai tigris tenyésztési programja keretében átszállították a Shkotovszkij Szafariparkba, ahol azóta is él.

Amur és Timur / Fotó: Wikimedia Commons

A tigris és a kecske kapcsolata

Amikor az akkor még névtelen kecskét beengedték a kifutóba, Amur közelíteni kezdett hozzá, ám a patás nem mutatta félelem jelét, sőt, megpróbált visszavágni, a nagymacskának szegezte a szarvait. Mivel a parkban a tigrist naponta többször etették, Amur valószínűleg nem volt túl éhes abban a pillanatban. Azt feltételezik egyesek, hogy talán ezért is hagyott fel a kecske megtámadásával. A magabiztos jószágnak nem sok kellett, hogy otthon érezze magát a kifutóban: hamar elfoglalta Amur menedékét és ott kezdett aludni, ami miatt a tigrisnek új helyett kellett keresnie magának. A két állat zavartalanul élt egymás mellett – emiatt is döntöttek úgy a park munkatársai, hogy nem távolítják el a kecskét. Úgy nyilatkoztak, hogy biztosak abban, hogy nincs az élete veszélyben, ugyanis, ha a csíkos nagymacska meg akarta volna enni, már megtette volna. Rövid idő után a két állat együtt sétálgatott a kifutóban, ugyanott aludtak, és néha együtt is ettek. Később azt is megfigyelték, hogy együtt játszanak, labdáznak, futkároznak, játékosan összekoccantják a fejüket. A tigris még zsákmány elejtésére is megpróbálta megtanítani a kecskét.

A sztorijuk hatalmas szenzáció lett, még jótékonysági számlát is nyitottak nekik önkéntesek. És persze olyanok is akadtak szép számmal, akik aggódtak a kecske életéért, és arra kérték a parkot, hogy kapjon új otthont. 2016 januárjáig azonban minden a legnagyobb rendben ment a két állat között. A kecske azonban rendszeresen elkezdte kihívni a tigrist, körülbelül 1 hónapig zaklatta. Amur egy napon elveszítette a türelmét, és a nyakánál fogva megragadta Timurt, majd ledobta egy lejtőn, ami után a kecske állatorvosi ellátásra szorult. Timur kezelése után úgy döntöttek, hogy különválasztják őket, és ezt követően Amur kifutójában már csak a park személyzetének felügyelete mellett találkozhattak.

Amur és Timur / Fotó: Wikimedia Commons

Timur november 5-én bekövetkezett halálát november 8-án gondozója, Elvira Golovina jelentette be a szafaripark honlapján. A bakot elhamvasztották, és teljes tiszteletadással helyezték nyugovóra. Bár pusztulása természetes okból következett be, azt nem titkolták, hogy egészségi állapota romlani kezdett az Amurral bekövetkezett összetűzés után. Hiába küldték Moszkvába gyógykezelésre, az eset után sántítani kezdett, és elveszítette életkedvének egy részét, ám továbbra is megőrizte pimaszságát.

A különös barátság magyarázata

Természetesen a barátság szó használata a két állat kapcsolatának tekintetében antropomorfizálás, azonban a könnyebb érthetőség kedvéért maradtunk ennél a kifejezésnél.

Szergej Aramilev, az Amuri Tigris Központ Primorszkiji kirendeltségének igazgatója szerint a tigris a leggyakoribb feltételezéssel szemben nem azért nem támadta meg a kecskét, mert jól táplált volt. A szakértő úgy gondolja, hogy Timur nem érzékelt veszélyt, ezért nem viselkedett áldozatként. Sőt, ahogy arról fentebb már írtunk, a kezdetekkor is kifejezetten domináns jegyeket mutatott.

Miért történik mindez? Véleményünk szerint a társadalom erkölcsileg és pszichológiailag is belefáradt a végtelen konfliktusokba, a militarizációs tendenciákba, a szankciókba és ellenszankciókba. Az emberek – bármilyen banálisan is hangzik – szeretnék kedvességgel színesíteni az életüket, akár csak néhány macska beillesztésével a mindennapok szövetébe. A világban egyre nő az általános feszültség, a halál, az agresszió és a pusztítás iránti hajlam. Egy ponton ez az erős romboló hullám olyan hatalmas lett, hogy az emberek öntudatlanul is történeteket kezdtek keresni a szeretetről, a jóságról és az önfenntartás ösztönéről. Ha nem lett volna a tigris és a kecske, az emberek valami másra váltottak volna

– olvashattuk egy 2015-ben megjelent cikkben egy orosz nyelvű híroldalon.

Megdöbbentő, hogy a két állat története mekkora port kavart a közvéleményben. 2016 júniusában a sajtóban megjelent egy nyilatkozat Jevgenyija Patanovszkajától, a Primorszkij Szafaripark korábbi sajtótitkárától. Azt állította, hogy a tigris és a kecske között nem volt baráti kapcsolat: a kecskét tévedésből egy jól lakott tigrishez vitték, ezért nem ette meg, és a park PR-osztálya döntött úgy, hogy történetet épít köré. A park igazgatója, Dmitrij Mezentcev azonban cáfolta ezt az információt. Kiemelte, hogy Jevgenyija Patanovszkaja nem sajtótitkár volt, hanem mindössze hét napig dolgozott a park állatorvosi részlegén 2015 decemberének közepén.

2017 áprilisában a szafaripark úgy döntött, hogy megismétli a kísérletet egy kecskével és egy tigrissel. Egy hat hónapos tigriskölyköt, Sherkhant, és egy fiatal kecskét, Timuridot helyezték ugyanabba a kifutóba. Ők azonban nem lettek barátok, az állatokat szétválasztották.

hirdetés