Tökéletes portrékon láthatók Isztambul kóbor macskái (videó)

Állítsd be, hogy a We love Catz az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy macskafotós igazán magával ragadó portrésorozatot készített Isztambul utcáin élő cicákról. A képeken szereplő állatok végtelen nyugalommal állnak modellt a történelmi épületek árnyékában, mintha az idegen emberek közelsége teljesen természetes lenne számukra.

hirdetés

Aki ismeri a macskák megfontolt természetét, tudja, hogy ez a fajta bizalom nem lehet véletlen. És valóban: Isztambul lakossága évszázadok óta különleges kapcsolatot ápol a macskákkal.

A cicák bizalma nem ok nélküli: a helyi lakosok és a turisták is nagy becsben tartják őket

Így törődnek a törökök a kóborkákkal

Isztambul különleges városi ökoszisztémát működtet: a becslések szerint mintegy kétszázezer macska él a török utcákon. Ezek az állatok jellemzően nem gazdátlanok a szó hagyományos értelmében, inkább mondjuk úgy, hogy közösségi gondoskodás alatt állnak. A helyiek ugyanis rendszeresen etetik és itatják őket, sok üzlet, étterem és lakóközösség saját törzsvendég-macskát gondoz, az önkormányzatok pedig számos helyen etető- és itatópontokat is fenntartanak. A város kiemelten macskabarát hozzáállása miatt a „Catstanbul” becenevet is megkapja.

Történeti gyökerek: miért ennyire macskás ez város?

A városi macskapopuláció kialakulása több tényezőre vezethető vissza: a történeti források szerint már az ókori és középkori kereskedelmi hajókkal is érkeztek macskák, amelyeket eredetileg rágcsálóirtásra tartottak a fedélzeten. Az Oszmán Birodalom idején a macskák jelenléte tovább erősödött, részben azért, mert a faépítésű házakban könnyen elszaporodtak a rágcsálók, így a macskák gyakorlatilag hasznos munkaerővé váltak. A kulturális és vallási háttér – az iszlám macskákhoz való kedvező viszonya – szintén hozzájárult a pozitív megítéléshez.

Felelős közösségi macskagondozás

A törődés ráadásul nem áll meg az etetésnél és az itatásnál: felelős módon a populáció szabályozása sem marad el. Isztambul több kerületében évek óta működnek befogás–ivartalanítás–visszahelyezés programok (Trap-Neuter-Return; TNR), amelyek célja, hogy a macskák továbbra is megszokott környezetükben élhessenek, miközben a szaporulat fokozatosan csökken. Az ivartalanított állatoknak gyakran lecsippentik a fülcsúcsát, így könnyen felismerhető mindenki számára, hogy már átestek a beavatkozáson. Természetesen a törökök is tudják, hogy a kóborkák betegségeket is terjeszthetnek, emiatt a városban működő közösségi gondoskodás és állatorvosi hálózat részben kontroll alatt tartja a helyzetet, ami őszintén becsülendő.

A füljelölés egyezményesen jelzi, hogy a cica már nem ivaros

Hazánkban sajnos más a helyzet

Tudomásunk szerint hazánkban mintegy 3 millió kóbor vagy elvadult macska élhet. A különbség azonban az, hogy nálunk ezeknek az állatoknak csak kisebb része részesül rendszeres közösségi gondoskodásban, ezért sokkal nagyobb problémát jelent az éhezés, a betegségek terjedése és az ellenőrizetlen szaporodás. A szakemberek mind egyetértenek abban, hogy a leghatékonyabb és egyben legállatbarátabb megoldást az ivartalanítás jelenti.

A TNR-programok hosszú távon bizonyítottan képesek csökkenteni a kóbor macskák számát anélkül, hogy az állatokat el kellene távolítani élőhelyükről. Magyarországon is egyre több önkormányzat és civil szervezet szervez ivartalanítási akciókat, de ezek lefedettsége még messze nem elegendő ahhoz, hogy országos szinten is érezhetően mérséklődjön a kóbor populáció.

Az isztambuli fotókat nézve nemcsak gyönyörű portrékat láthatunk egy különleges város doromboló lakóiról. A képek arra is emlékeztetnek, hogy az emberek hozzáállása alapvetően meghatározza a velünk együtt élő állatok sorsát. A felelős ivartalanítás és a közösségi összefogás nemcsak Törökországban, hanem Magyarországon is kulcsszerepet játszhat abban, hogy kevesebb cica szülessen bizonytalan körülmények közé.

hirdetés