Ez a világ legveszélyeztetettebb macskaféléje: 10 éven belül kihalhat
Közzétéve: 2025. 10. 11. 09:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 2 perc olvasásKözzétéve: 2025. 10. 11. 09:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 2 perc olvasás
A szakértők szerint a vadon élő, alig 100 példány azt jelenti, hogy hamarosan végleg kihalhat a faj.
A csíkos pampamacska, vagyis a colocolo, Brazília, Peru, Ecuador, Bolívia, Chile és Argentína erdeiben őshonos. A vadászat, az erdőgazdálkodás és a klímaváltozás is veszélyezteti a fennmaradását.
Hivatalosan nem szerepel a kihalásra ítélt fajok között, a Vörös Listán csupán mérsékelten veszélyeztetettként tüntetik fel. Ennek különös oka van, és bizony mi, a macskákat kedvelők is aggódhatunk: a kutatóknak a faj életmódjából fakadóan ugyanis nincsenek pontos adataik arról, összességében hány példány is létezik az összesen a 11 alfajból, amelyek Dél-Amerikában igencsak kiterjedt területen élnek.
Arra azonban több ízben felhívták már a figyelmet, hogy a chilei pampákból és erdőségekből teljesen kipusztulhat akár éveken belül is.
Több szervezet, például a Pampas Cat Working Group és a Colocolo Project is aktívan dolgozik annak érdekében, hogy a még ismert populációkat megfigyelés alatt tartsák, enyhítsék a rájuk leselkedő fenyegetéseket. A helyi közösségek edukációján keresztül szeretnék felhívni a figyelmet arra, miért is nemzeti érdek az, hogy biztosíani tudják a kis vadmacskák túlélését.
A csíkos pampamacska a házi macskánál valamivel kisebb ragadozó, mely nagyfokú elszigeteltségben él. Mivel bundájának színe kiválóan elrejti, igencsak ritkán kerül az emberek szeme elé. Ez a láthatatlanság azonban nem feltétlenül előny, ha a faj hosszú távú biztonságát tartjuk szem előtt, hiszen sokan nem is ismerik még ott sem, ahol őshonos.
A pampamacskák éjszakai vadászok, legfontosabb táplálékuk a tengerimalac, de elfogyasztják a többi, környékbeli rágcsálót és hüllőket, illetve madarakat is esznek. Bár a föld közelében érzik magukat a legjobban, ha a szükség úgy hozza, bizony fára is másznak. Területüket nemcsak vizeletükkel, de a fák törzsén hagyott karomnyomaikkal is jelölik, a vizuális érzékelésük kifejezetten fejlett. Szőrméjükkel kereskedni a CITES Egyezmény értelmében 1987 óta tilos.
Kövess minket!
facebook instagram
Kapcsolódó cikkek