Ezek az állatos videók károsak a nézőkre és az élővilágra is
Közzétéve: 2026. 01. 13. 06:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 3 perc olvasásKözzétéve: 2026. 01. 13. 06:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 3 perc olvasás
Főként a gyerekek, de akár az idősebb korosztály élővilágról alkotott képét is negatívan befolyásolják ezek a felvételek. Hosszú távon pedig mind az emberekre, mind állat- és növényvilágra nézve káros ezek gyártása.
Korábban már foglalkoztunk a kérdéssel, miként hat a mesterséges intelligencia a háziállat-tartásra. Egy cikkünk kiemelten azt véleményezte, mennyit torzít a kutyák és macskák megítélésén az AI (Artificial Intelligence, azaz a már említett mesterséges intelligencia). A meglátásunk már akkor az volt, hogy ezek a generált, a valóságtól többnyire igen távol álló fotók és felvételek negatívan befolyásolják az állatokról kialakuló képet, így rossz hatással lehetnek a velük való kapcsolatra is. Ezt pedig a Córdobai Egyetem kutatói is megerősítették.

Ezek a generált felvételek többnyire emberi tulajdonságokkal ruházzák fel házi kedvenceinket (például a macskák és kutyák hálájuk jeléül könnyeket ejtenek; megsértődnek, bosszút forralnak), vagy emberi szokásokat mutatnak be (trambulinozó őzek, a lábasba egeret vivő macska, vagy amelyik álomba ringat egy kisbabát). Gyakran félelmetesnek állítják be az állatokat, mint az ablakon beugró, majd a szobában törő-zúzó vaddisznó esetében – teljesen életszerűtlen jelenet, mégis, sokan elhiszik, amit látnak. Utóbbi oka pedig az, hogy ezek a felvételek gyakran nagyon is élethűek, kivéve a tartalmukat. Az átlagos fogyasztó, pláne azok, akik nem jártasak az AI-világában, pedig tényként fogadják el a látottakat. Ebbe a csapdába eshetnek a gyerekek is, akiknek így rendkívül hamis képük alakulhat ki az állatvilágról.

Ezt erősítette meg az említett kutatócsoport. Miképp az index.hu is beszámol róla, a Córdobai Egyetem kutatói azt vizsgálták, a közösségi médiában keringő generált állatvideók hogy változtatják meg az állatokról, viselkedésükről, élőhelyeikről alkotott képünket. Példaként azt a videót említik, amelyben egy macska halált megvető bátorsággal űz el egy kertbe tévedt leopárdot. Így, leírva már elgondolkodtató maga a feltételezés is, azonban a videó olyan valósághűre sikerült, hogy sokakat – az egymillió kedvelés és a 15 ezer megosztás árulkodó – igenis megtévesztett. Ők nagy valószínűséggel elhiszik, hogy ez megtörténhet a valóságban is.
De ugyanígy említhetjük példának a vadak és a háziállatok barátságát bemutató hamis felvételeket, amikre szintén nem lenne példa a valóságban. Ugyanígy gond a vadak és az ember meghitt kapcsolatának bizonygatása AI-videókkal, amik szintén csak kitalációk.

A kutatás azt vizsgálta, hogy ezek a hamis tartalmak, és az ezek nyomán kialakuló téves elképzelések milyen hatással vannak a valóságra. Mint a tudósok rámutatnak, ezen manipulációk hatására az emberek még inkább eltávolodnak a természettől – ami a városi életmód terjedése miatt már amúgy is jellemző. Ezen túl hamis elképzeléseik lesznek a vadállatok viselkedéséről: barátságos, babusgatni való állatokként tekinthetnek rájuk, ami éles helyzetben akár veszélybe is sodorhatja őket. De a már említett antropomorfizálás is probléma, hiszen emiatt félreérthetjük a velünk élő állatok, köztük a macskák viselkedését, reakcióit, továbbá olyat várhatunk el tőlük, amire ők nem képesek (mint az említett hálakönnyek).
Mivel ezek a videók többnyire néhány állatfajra összpontosítanak, így az ismereteket is szűkítik, arról nem is beszélve, hogy gyakran kitalált élőlények, fiktív fajok is megjelennek egy-egy ilyen felvételen.
Továbbá az is nagy problémát jelent, amikor egy vadállatot emberekre veszélyes, agresszív állatként ábrázolnak. Az ablakon beugró, támadó vaddisznó tipikusan ilyen eset. Ezzel pedig túlzó félelmet váltanak ki az emberekből, megbélyegezve az adott faj valamennyi képviselőjét, ráadásul alaptalanul.
Mindezek miatt kiemelten fontos, hogy a mesterségesen kreált videóknál minden esetben tüntessék fel az AI-által generált jelzést. Továbbá az is feladatunk, hogy a fiatalokat és az erre fogékonyabb réteget megfelelően tájékoztassuk, adott esetben figyelmeztessük őket, hogy amit látnak, az nem a valóság.
Kövess minket!
facebook instagramKapcsolódó cikkek